Hetikiadás, 1933. január-december
1933-09-12 / 38 [1519]
a razcx-.sa.ro. vaisag orynu ioso. -~ " mmvm Többször történt ndr utalás arra, hogy a gazdasá/i helyzetet viszszatükröztető szánadatok határozottan a válsác csökkenésére mutatnak. T.cgutóbb" példdul a konjunktúra-kutató; intézőtök közzétették a nuíika nélkül is ég. visszaeséséről szóló jelentéseiket, amelyek azt bizonyitott:.ki hogy az országok nagyobb részében nár honaecfcóta állandóan javul a helyzet a munkapiacon, i lcgujahl mnyor szakszervezeti kimutatás szerint az idén júliusban 11 százalékkal kisebb volt a munkanélküliek szána. nint a nult év ugyané hónapjában. Jvult a. helyzet a. kenyszoregyozségok ós csőcök tekintetében is, külkcrcskeclcni nérlűGunk pedig nár közel erv év <»ta nindon hónapban aktívummal zárul. Kedvezően alakult júliusa ipari tern '.. j . Különösen a. vasérc, vas salak és nyersvas ternclési adatai nutattak javulást, márpo&lg, a vespiae helyzete az ipari termelés szenpontjából ' irányadónak nondható. Többek között igen erőteljes volt július havában a. székesfőváros elektromos áramtermelésének emelkedése is. Ezek az adatok megerősítik azt a felfogást, hogy a válság nyomása, fokozatosan enyhül és a .gazdasági helyzetünk az caécz vonalon javulóban van. A vasúti us postaforgalmi adatok is lassú javulás jelét mutatják. nőg' mindig nac;y súllyal nehezedik azonsán a gazdasági életünkre a mezőgazdasági és ipari cikkek árnivőjáfiak nagy különbsége. Sajnos az utóbbi időben az agrárolló nenhogy javult volna, de a mezőgazdass/i termékek, főleg a búza. áresése . következteben "még" szó j jele bb nyílott. Husz mázsa buza homokos tálaiban. A magyarországi homoktalajok területe megközelíti a kétmillió holdat. Ez arra birta. Kállay Iliklcs fölckmivclésügyi minisztert, hogy . ... Nyircryháza határában megfelelő homok ja vitó kísérleti gazdaságét létesítsen. Erről írott tanul;lányában Wctsik Vilno elmondja, hogy a nyírségben vannak ugyan sivár futóhomok dombok, sőt futóhomok hegyek is, de a vidék legnagyobb része jé barna homok és ebben terem meg biztosan és nagy tömegbon a jóízű szabolcsi burgonya.' Ugyancsak jelentékeny területet foglalnak cl a homokos barna' vájogtalajok is, amelyekben jé buza és cukorrépa toron. A Njircg^íháza melletti kísérleti telepen" nlndosck a talajfajták többféle változatban képviselve vannak. A íutéhonokdombckon felállított homokjavité kísérleti üzemrendszer«3c annak megállapítására szolgálnak, hogy a különböző homakjavitások ' milyen befektetést igényelnek és ezzel szemben milyen jövedelmet biztosítanak. A legtöbb homok ja vi tó Uzcrrcndszcrnc tisztajövecelno ma már 24-50 pengő között váltakozik. Néhány év alatt érték cl ezt r. S2 ép crcclr.ényt s csak az'üzenek egy kisebb része zárult veszteséggel. Érdekes felemlíteni,' hogy a «7?raz és forró 1931 ésl332.-cs evekben a rozs hozom a' tr 'gyá.zatlan parlagi votésforgóban átlagosan 5.56 né te mázsa veit, a burgonyáé 15 né te mázsa. Ezzel szemben a'mellette álló zöldtrágyds votésf argóban a. rozs szemtermése 12.38 né te mázsát, a. burgonyáé 34 métermázsát tett ki. mindezeket az eredményeket a jellegzetesen sivár sárga futéhenok donbokon érték cl. Az idei crcdnényből figyelonro riélté, hagy a kísérleti gazdaságban a bánkuti buza 4 katasztrális holdon összesen 82 :ié te mázsát adott, ogr holdra tehát átlagban 20.50 métermázsa jut. A barna vályagtala jókon az elmúlt években igen jó eredményeket értek cl, csöveskukoricábon, répában és napraforgóban. Tervek a nagy rozstermés felhasználására. Az idei bőséges termés következtében a rozs termelő gazdákat úgyszólván még jobban süjtja az áresés, nint a búzatermelőket. A rozsnak egyes helyeken már alig van ára, és cz annál is sajnálatosabb, mert a rozstermelők leginkább a'szegényebb gazdák sorából kerülnek ki. Az illetékes tényezők oda akarnak hat ni,hogy a nagy rozskészlc' ok ne értéktclcnct jenek el és az adott körülmények között a', rozs a legjobban legyen értékesíthető, megnehezíti a megoldást az a körülmény, ho r y külföldre rozsfclcslogcinket aligha tudjuk kivinni, hiszen m : r a tavalyi rozscxpmrtunk is igen gyönge volt. A mezőgazdasági érdekeltségek körében több gondolat r.orült fel a rozs értékesítésére. Az cgyikiiogokolás. az, hogy ne melasszbél, h.nom rozsból főzzék ki c szeszt. Ennek a tervnek nagy hátránya, ncgy a szeszgyártás sürgés átállításit kívánja, mert már a gyártási szczen kűszöeén vagyurk,. másik terv a rozs cozinálása, vagyis állattakarmányezási célokra való -•clhaszr-'lá.sa. Felmerült az a gondolat is, hogy a vármegyei munka válts Jgot es iusé-adét rozsban lehessen leróni és a vármegyék az ínsogcccknck készpénz melyeŰT rozst utaljanak ki. /folyt.köv./
