Hetikiadás, 1933. január-december

1933-08-22 / 35 [1519]

' Heti kiadás . J 35, sz. 1933. aug. 22, 3 ©idal. /:"Á furfangos Balog Estvány" Folytatás:/ * - Vizet!... - hörögte,mi itha meg akarna fulladni. - Honnan a dzsehenna fen-kéről vegyek vizet?'- förmedt rá Achmed, - Van a Drávában elég. - suttogta elhalóan Estvány. - Az nagyon messze van! - Valahogyan majd csak e]vánszorgok odáig. - Estvány lassan megpróbált felemelkedni. - Fogjátok meg a karjánál és támogassátok! - parancsolta a esauszbasi, A menet lassú léptekben megindult a Dráva felé.Mennél közelebb értek a vizheZjEstvány annál vigabban men • .Feltűnés nélkül ugy irányította lépteit,hegy minél messzebb kerüljenek Nagy:'alutól. A Drávához érve,a parti nád között vezették a törökök foglyukat.Nem tüi t fel nekik,hogy Estvány letör egy erős nádszálat. Amint a vizhez értek,a fogoly Jiszakitotta magát őrei közül, a vízhez szökött és hangos loccsanással bevetette nagát a hüs habokba.Egy pillanat alatt elmerült és eltűnt. A törökök hangos kiáltozás ;al szaladtak utána és lestek,mikor veti fel a viz.Fel és alá szaladgáltak a p irton,mint ahogyan a kotlós szaladgál,amikor a kiköltött kis kacsák a vizre me: nek. Balog Estványnak nyoma ves:ett.Elnyelte a Dráva,A csauszok még sokáig keresték,hátha csak elbujt a nádasbaj ,de hiába vesztegették a drága ldőt.Estvány nem került elő. Achmed aga végül is vállat vont. - Legalább örökre megszabadíltunk tőle, A három csausz igazi török 'atalizmussal bólogatott. Estvány,alig,hogy a viz alá került,szájába dugta a nádszálat•hogy a viz alatt úszva, ezen keresztül vegyen léle'-zetet .líinden erejét megfeszítette,hogy a viz alatt maradjon,ami annál nehezeb"! volt,mert a nádszálon keresztül nagyon kevés levegőt kapott.Érezte,hogy már nera sokáig birja.Szivéből fohászkedott,hogy hamarosan ^át ér j en a túlsó partra,mert akkor megmenekült. Ha megbújhat a nádasban, üldözői már nem akadhatnak rá. Egyszerre ugy érezte,hogy a íáta síu-olja a másik partot .Lassan kiemelte fejét a vizből,de csak annyira,ho, y a szeme és orra kint legyen,Megelégedéssel nézte,miképen keresik a törökök a innenső part mentén és a nádasban,aztán behúzódott a sűrű nád közé és kiverj ődött a partra. ,Futva sietett a parton f elf e] é,ITagyf alu irányában,mig a gázlóhoz ért.Gyorsan átúszott az innenső partra és nem sokkal később csuromvizesen beállított a tanitó házába. - Hát te honnan kerülsz elő ilyen ázottan? - csodálkozott a mester. - Majd máskor mindent megraagy irázok! - lihegte elfulladtan - Hamar fogjon be valamilyen alkalmatosságba,mert Erzsikét el kell innen vinnünk,amilyen gyorsan csak lehet!... - Még mindig veszélyben van? • ijedezett a tanitó. - Ne kérdezzen annyit,mestram, a csauszok minden percbon itt lehetnek... Ha megfogják a lányát,akkor már a hatalmas szultán sem mentheti meg a soklyósi bég kezéből!... A tanitó nem sokat gondolkodót hanem reszkető térdekkel rohant el. Rövid idő múlva már csak a porfelhő mutat ;a,merre vitte el a furfangos legény a sirórivó leányt. Mire Achmed aga a csauszokkal 1 oltfáradtan visszatért Nagyfaluba,addigra a szökevények közeljártak Pécshez.Odájg pedig nem ért el a soklyósi bég keze. Ali bég toporzékolt dühében,amicor Achmed aga a gyaur mollah leánya és Balog Estvány nélkül bevonult Soklyó?ra.De még jobban toporzékolt,amikor lovas szpáhi nagypecsétes ferraánt hozott P ;cseviből,Szelim pasától, A fermánban csak ennyi állt: "Ha nem hagyod Nagyfalut és Nag: f alu gyaur keresztényeit nyugton éíi csak egynek is bántódása esik, fejedet vétetem! Allah kegyelméből: Szelim, a pecsevii szandzsák pasája" Achmed aga lett az áldozat. Sebes és cipónyira dagadt lábbal,szekéren hozták haza Soklyósról.A beígért ötven botot pontosan kifizette neki a bég. Még meg is toldotta néhány ráadással. Balog Estvány és Erzsike nyugodtan haza térhettek. +4-