Hetikiadás, 1933. január-december
1933-08-15 / 34 [1519]
A francia hadnagy. ' A Marcal vógelláthetafflan^fo^sí^SMí még keringte* a megriasztott vízimadarak felhó'dző foltjai.A szelid lankáson riadt hadi népség^uzódozott kelet felé..Szabadhegy szélső házaiban remegve imádkozott az asszonyok ós gyermekek sere ge.Összebújva hallgatóztak ós n-.gy nagy félelmüket beletemették a Mindenszentek Titániájának egyhangú rao r mo lásálaJbr t hát senki sem merte romélni,hogy a magytr ós osztrák csapatok mogállithoják a világhódító francia császár győzoieuBfio* szokott hadait.. ..*.'"" A nap már esak félszemmel pislogatott ki a nádas felett és talán ezért volt olyan vörös zzinü az egész viiiák.Győr felöl fokotof olhő terposzkedett az égen es szop csendesen betakarta az .elhagyott csatateret, A tikkasztó koranyári alkonyatban óvatosan megnyíltak az ajtók ós kióvakodtak az asszonyok a szabádba.Lábujhegyon lépegettek.hogy / no zavarják a félelmetes csöndet,molybe a haldoklók és sebesültok nyögő kiáltása hasította bele a borzalmat.íi-roknyi nemesi lovacsrpat ügetett át fi lalun.A véresarcu hadnagy csak ugy félvállról vetotto oda a szót, - Menjenek ki arra az ér felé.Sok a sebesült... Folcsrpódott nyomukban a. por fekets felhője,mely ogószon elnyelte ckot. Kisr okos . . :' "Ándrásní Icát hajadon leányával azonnal megindult B jelzőit iranyba.Az özvegy határozott lópósefckol vezotte a két szop leányt,akiknek még könny os volt agyon a szemük, de nem morték mutatni f Z felolmeL.ii.gnoska hóna alatt kis fehér csomagban szorongatta •;, kötésnek való topé st, Ka ti ca pociig kis csorópkorsóbar. vitte a vizet,hogy mogonyhithosso a szomjazó harcos gyötrő kínját.Sokáig haladtak szótlanul.A félhomályba boloszürődött & hold halovány fénye és ogyre sürge/ tőbb lett a sogitségot kérő nyöszörgő kiáltás.üzvegy Kerekes Andrásne megszaporá' ta a lépés t.Ágyúgolyó rágta kis gödörbon lelték az oltó 81 besül te t.Elhe.loan nyöszörgő tt. Hello tto feküdt a lova mozdulatlanul.** három nő letérdelt és az asszony megtapogatta a sebesült arcát. -Francia!- suttogta és felomolto a vóros fojot,hogy lesimíthassa róla a sáros voroj tokot. Agnosko arcát, elöntötte a forróság és megremegett a keze, ami kor bon.; gatni kezdte kis matyó iát. Olyan izgatott lőtt, hogy nem tudta kibogozni, amin nem is nagyon lehetett csodálkozni,mert hiszen szőke fejecskéiében olyan gondolatok keringőztek,amilyeneket csak a leányszoba elrejtett sarkában szoktak szövegozni holdvilágos tiszta, éjszakákon,arról a lovagról,aki a diadalmas haro után délcegéi: -véresen érkezik ncg - raonnyasszonyáért.Csodalatos a loánysziv.^ szerelem rózsaszínű felhője oltakar mindent,csak az eszményi férfit Veszi észre..*, lelke legmélyén pedig zakatolt a lelkiismeret halk szava,hiszon édes testvérbátyja is ott v... asűdik 'Jozsoí nádor insurgens hadában és - kitudja?- nem ónpon ez a francia hadnagy volt az elleniolo? Katica pedig csak bámulta AZ' ,. * idegen tisztet,amig a nénje vesződött a kis batyuval.Az ő izivóbon m.Qgyáítettok tanyát azok az érzések,amik meg bénították Agncska kezét. nem/ -Sficrci- suttogta a sebesült és mohón falta a vizet.-Morei bion... Özvegy Korokos Andrásnó tekintetes asszony kedvoson megkérdezte tőle,hogy lábbra tud o állni?..zután két oldalt belekaroltak ós vezettek k. iiázuk felé.Aatica Oltatta az utat, Ágnes ka ugy lépegetett, mint as alvajáró .Num tudott számot adni gondolatairól. Talán nem is a kartácsok támogatta, a doloog franciát, akinek közben lc-iooseit a feje széles mellére. JL nagy esc tatéren ekkor már itt is ott is kigyulladtak e fáklyák ós bátortalanul pislogtak a mécsesek.A jószivü lakosság összeszedte a. sebesülteket. ^Montbrun hadnagyot szépen lefektették Kerekes Ajodraa insurgens hadnagy ágyába ós Agneslca egyedül maradt mellette. -Katicával visszamegyünk.Vigyázz rá addig kisleányom - mondta az édc anyja,akinek a hangjában ott remegőtt az anya aggódó szeretete,mert hátha megtaláljak kint a Viozsy-árok partján az ő egyetlen fiát.is.Ott volt az a véres rohci ahol egymásnak szaladt a magyar ós francia Lovasság,hogy ezzel is ragyogóbb legye a gloiro dicsősége... A beteg szaggatottan pihegett, Myc.lvóv el többször megérintette kicsereposedett ajkát*ignoske remegő kézzel felemelte a féjét.Abgitattá, -líon Di ou *.. ifc mere... more. •. Azt hitte az édesanyja ápolja ekkora gyei^d seggel, kbg negy sebesülttel szaporodott meg a Kerekes-Teória, de Agnoska csak a hadnagyot ápolta és sirt örömében, ami kor biztossá vált,hogy a bátyját nem talál tik meg a sebesültek is a halottak között.Az is lchot,ííogy nem ez az öröm buggyantotta ki szeriéből F könnyöt,hanem az a tudat,hogy mc;gyógyulja francia^,