Hetikiadás, 1933. január-december
1933-01-22 / 4 [1519]
.a. kamatuzsora. Ezt a,mai gazdasági törvények és szokások szerint szokatlan kijelentést a'Szentirasböl vette az Amerikai Egyesült Allanok újonnan választott elnöke,aki mint politikus bizonyára mélyebb értelmet és nagyobb jelentőséget tulajdonit neki,mint ahogyan első vallomásra mi hisszük. Ha ezt az elvet komolyan elkaImaznánk,megszűnne a ál.század egész gazdasági és bankrendszere,mely épen a kamaton ópa-.lt fel. Azonban velószinü,hcgy Roosevelt nem ezt akarta. Szokatlan kijelentése politikai vonatkozásegés szorosan összefü g a jóv-Uételi ,val:mint háborús adósságok nemzetközi kérdéseivel,amelyek ma az első helyet foglaljak el az országok közötti tanácskozásokban.A háborús adósságok rendezetlensége - a területi erőszakos eltolódások mellett - okozza azt a nagy bizonytal nságot,amely a tőkét fokozottabb mértékben teszi tartózkodóvá es bizalmatlanná.Ez* a"forrása a gazdasági élet pangásának,sőt haldoklásának,amely az utóbbi években kikezdte Amerikát,a világ bankárát- Az uj elnök parancsolóan érzi a józan ész szavát,mely egyre követelobben sürgeti a kórdós megoldását,amel viszont olyan bonyolult, hogy meg áttekinteni-is nehéz. Az úgynevezett háborús adósságokra vonatkozóan majdnem,mindegyik érdekelt állam kormánya külön-külön kötött különhöző feltételű megállapodást. Ezek közül legterhesebb az angoloké,akik ha talmi „állásuknak és tekintélyük' nek megfelelő súlyos feltételeket fogadtak el,amiket most nem/ 7 tudna k teljesíteni lj ' igen / Amerikának is jól felfogott érdeke,hogy minél előbb tisztázza a helyzetet és ezzel megindítsa a rendes gazdasági vérkeringést,de olyan akadályokat kell legyőznie,amelyek még igen vésze delmeseknek látszanák s épen erre célozgat Roosevelt elnök,amikor azt mondja,hogy a Szentirás uzsorának t min ősi ti a kamat szedését.Ez a meglepő kijelentés van hivatva Kihúzni a "kamat méregfoaait a hadiadósságok rendezésebői,mert idők folyamán már ott törtünk,hogy az adósságok kamatai rövidesen elérik az egykorú teke nagyságát, vagy is megkétszereződnek. Aar pedig az amerikaiak - szorult helyzetükben - elkülönitették azokat a / bölcsöt nőket,amelyeket szigorúan hadi célra. ' Aőszer,fegyver, zsold,stb./adtak és azokat amelyekből ma is virágzó vállalatokat /gyár,vasút,hid,ut,stb./ alapitottak.Ennek az elválasztásnak az az 'alapja,hogy az utóbbiak után meg lehet fizetni a kamatét mig a levegőbe puffogtatott lőszer után nem. Csak természetes,hogy Amerika ragaszkodik pénzéhez B mindent el követ ,hogy visszakapja kamatostól legalább az egyik részét. Az azután megint már: lapra tartozik,hogy hogyan tud megegyezni hitelezőivel? Ezt az utat egyengeti a márciusban hivatalba lepő Roosevelt,aki mint vérbeli diplomata azt is szeretné,ha az angolok dominromaikka 1 együtt enyhítenék azt a szigorú védővámot ,amely fojtogatja Amerikát. Hasonlóképen az a torekv ése,hogy Anglia tárjen vissza az alapra annál is inkább,mert kezében van a világ arany termelésének 78 százaléka s ezzel szabályozni tudja ez arany értekét,amelynek hullámzásától függ a dollár is.Ez jelenleg annyit jelent,hogy a dollár.drágább a fontnál ,vagyis mneriKában mindennek magasabb az ara,mint az angol világbirodalomban,amely ilyen módon jobban tud ver-' senyezni. a világ piacain mindenféle terményével. ) ' ' Anglia tartozik ^legtöbbet Amerikának,ahol a mult decemberi esc dókes részlet elmaradása miatt erős hangulat alakult ki Franciaország el len,amel . pedig legerősebben került ki a világháborúból,még sem fizette meg a-részletet.A politikai elet kulisszái között tehát Roosevelt szeretne megállapodni Angliával a terhek csökkentése - a kamat egy részének elengedésével s akkor ez a'ket angolszáz nagyhatalom engedményekre kény sz: rí thetné Franciaországét,amely tői Európa népeinek sorsa is fugg. "A kamat egyenlő az uzsorával kijelentés tehát ezek szerint • olyan jelentős nyilatkozat,amelynek következményei érintenek bennünket is,ha noos. veit komolyan fogja fel szavait s aszerint is cselekszik. Természetesen elsősorban lnglián fordul meg a helyzetnek gij irányba való terelődése s egyuotal Európa politikai arculatának átalakulása. Kétség tel en, hogy a háborús- a adó sag kérdésének rendes zésóvel megszabadul a világ a feje felett lebegő és nyomasztó bizonytalanságtól, megindul a pénz természetes v ér keringése, lehiggadnak a lelkek .s csak akkor látják majd visszariasztó valóságban a békeszerződések tarthatatlanság át. Tehát ezután' mss nem kövétkezhetik,mint az erőszakos békeszerződések - revíziója.
