Hetikiadás, 1933. január-december
1933-07-18 / 30 [1519]
özarKeszioseg es Kiaaomvatai: •»* m-m * — BUDAPEST VIII., DÉRY-ÜTCA ts ^yugdijrann. BudapÜ st, 1933, julius 18. Telefon: 32-5-68 — — írtra: Dr. Dencz Ákos m in.tan. ,orsz.gyül.kéfri selö. A közalkalmazottak nyugdi jkérdé sének ímegoldá sára vonatkozó tervek között felmerült egy idea: hogy a tényleges 'szolgálatból kiváló közalkalmazottak nyugdíj hely e tt földbirtokot apnának.ha szonbérbe, olymódon, hogy a haszonbérletek jöved&lme feleljen meg jogos nyugdijuknak.Az ilymódon haszonbérbe adott birtokokból telepek létesülnének .,kápzett szakemberrel az élükön,aki vezetné a gazdálkodást, a telepek jövedelméből pádig a nyugdijasok, illetőleg haláluk után, hozzátartozóik része sülnének. Ez az elgondolás, az első hallásra, t alán' tetszet ősnek t ::i nik fel,azonban nagyon vigyázni kell enn&k az , úgynevezett, és a köztudatba már' nyugdíj farm néven átment telepítési ideának a megvalósításánál, - amennyiben, csakugyan, megvalósításra terül - nehogy ugy járjunk,hogy egy második ^öldbirtokreform kellemetlenségei ismétlődjenek meg. A jogi helyzeten kívül & termelés , órcéke sités, felszerelés, forgótőke, szakértelem, hajlam, stb. mind figyelembe veendők, ezeket tehát előzetesen tisztázni kell,mert különben ugy járunk,mint az egyidőben országszerte emlegetett Muth-uuszta.i toljpesok, akiknek szomorú sorsa valósággal intőpálfla arra,hogy hogyan nem szabad,hogyan nem lehet telepíteni. Ezt a kérdést a napi-és szaklapok állandóan nyilvántartják, és rámutatnak mindazokra a hátrányokra .amelyekkel a telepítés jár. Sédig a telepítésnek nálunk a múltban, több, szerencsés megoldásával találkoztunk. Elég,ha itt a Darányi Ignác-féle bánáti ős erdélyi telepítésekre gondolunk. Ennélfogva r Gömbös-kormány teljes jp^gftl gondolhatott nemzeti munkaprogramig j áb an a telepítés szép gondohtának 'negvalósítására, Tolna megye tamási járá sában, Felsőirog község h?i árában,'a Muth-pusztán 1062 kata.sztráli s hold uradalmi f'ölü került,' vagyonvált ság óimén, a kincstár tulajdonába, s ennek értékesítésére nézve -ugy döntöttük,hogy oda jászáro k3Zállási száz derék magyar családot telopite nek«Az egész akciót az arra hivatott tényezők, az Országos Földbirt okrendezö Bíróság ás a Magyar Földhitelintézet vették kezükbe. A terv a náiunk, Dm antul, méár eléggé ki nem alakult t anyarendszerben , jelelte ki a különböző nagyságú parcellákat, aminek az volt a hátránya,,hogy járható utaktól, lakott területektől, mes-ze estek, és így a termelés és értékesítés lehetősége, mindjárt, kezdetben megaködt.Lakóházak, gazdasági áoületok el sem készültek és ez ek a szerencsétlen települik minden ingóságukkal felkerekedtek és jóidéig az Isten szabad ege alatt éltek. Nyáron valahogyan még megvolt 0 !:, télen azonban igen sokat szenvedtek, sőt éhezte volna, ha * hatáság as a társadalom,különösen, a szomszéd felsőiregi uradalom jótékony úrnője nem jöttek volna segítségükre. A gondozásukba vett föld alig hozott annyit, ma ennyi saját megélhetésükre elegendő lenne,pedig feleslegre is szükség volna,mert lassankint sorra jöttek a törlesztési gondok, ame lyek a földbirtok, urad almi majorok, bel ső ségek, termény A vételárának, a lakóház Faksz.-kölcsönöknek , forgótőke-a lőlegnek, vagyonváltság-kamatoknak,átköltözködé sí kölcsönnek,különböző állami, községi.,' egyházi adóknak rendczésSt követelték meg, " nem is szólva r> magánjogi per ékről, ame lyek megmarhat vagyonkájflk utolsó tárgyait fonyegetik. Pedig itt nem történt semmi jogtalanság, semmi rosszhiszeműség, sőt elismeréssel kell megáll api tanunk, hogy minden illet éke s tényez ő >töle telh Q tő leg, segítségére si etett ezeknek a derék telepesüknek, Hol volt tehát a hiba ? A hiba ott volt,hogy ezt az egé sz muthpusztai telepit és t minden terv-' szerüsé«,minden szakszerűség kizárásával,hozzá non értő emberekkel kezdték el. Ennek a jöv ben előfordulnia nem,szabad,ha csak magát a telepi-ié tés szép gondolatát diszkreditálni non akarjuk,Évek óta ez lott volna talán az első érdemesebb telepítési akció, sajnos,ez is balul ütött ki.Eoticn arra kérem Itt a kormányt.hogy a telepítési akciót, ezt °. szorosan vet^ agrárpolitikai alkotást az agramolit ikában jártas egyénekkel hajtassa végre as ö llenoriztesse. Ez nemcsak jogi, nemcsak pénzügyi izolált kerdüs.mert ez a proplama az állami igazgatás mín (fen réteget érinti"; ilyen akc iót, te hát, minden részletre kiterjedő gondos tervszerűséggel, hozzáértéssel és kellő anyagi felkészültséggel lehet csak megoldani. x . .: : .-: t X % nxn % l ui x x x x t % X X X x X x x X A Dunamedencében Magyarország nélkül politikát sem g-zda3ágilag, sem más szempontból csinálni nem lehet.Xzt ." X fel is kell isme nia magának a nemzetnek és remél. ,hogy * felismerik ^zok is, akik a dunai államok kérdésével fogln lX koznak.Felismert ék ezt azok a irt^lmak is,ame lyek jelentőn^ • szerepet ját3zanakma az európai polit íkába n, sót r. világ- politikában is. Gömbös gyula. X „A/ x x x x x x x x x x x x x x x x x xxx :•: xx x x xHT x x »0v
