Hetikiadás, 1933. január-december
1933-07-18 / 30 [1519]
„HáromUsom^^noTa^. OHSZAGOS LEVLL^ TrTa; IRM-XÚX Géza. a"x«<*a6 -Ti beszéltek? Csak a szátok jár,Az is valami,ha a korcsmában összeverekedtek? Egy-két betörött fej nem s világ.Azután örökön azt lesitek,mikor • —: -jeleniK meg a csendőr az aj tóban',hogy szétválasszon.Ml lenne veletek,ha belekerülnétek az igazi csatába? Teszem azt a königgécibe... Elfajult a világ!Csomor András bácsi igy dohogott naponta a nagy vcndégl* F ^vanyuszagu ivójában,amikor napszállta ^oli benépesedett körülötte mindon asztal s osigalábon megindult a beszélgetés.Mert ma már a szó is halkabb,a boszéd is raoggondoltabb,amióta mognehezedett a magyar fölött az idők járasa.Láthatatlan veszedelem feszült a. levégőben,mindenki erezte ás várta a kirobbanást,csak az öreg András,az elmúlt évszázad ittfelcjtott katonája nem vett róla / tudomást.Ult az ivóban és a szemével igazgatta a fiat,a már ugyancsak pocakosodé ifjabb Csömör Andrást,aki beült az orog helyébe a ká.rmontőbo. - Mi losz ovvcT a szegény országgal,ha megint összeakasszuk a locsöa burkussal?Aü még álltuk a sarat 6o-ban, do tiYo., Logyintott.Hegfonnyr.dt^tenyerét végighúzta ráncos homlokán,azután a keze hátával végigsimította galambősz bajuszát,A fiatalabbak szeme összevillant. Sokkal jobban tisztelték a vén korcsmárost,mintsem ellenkeztek volna vele.Hol vagyunk már a " burkusok"-tel?!Hiszen a német császár meg a mi öreg királyunk a, legnagvobb egyetértésben éli ós kéz a kézben piarkodik megőrizni a nyugtalankodó v ilág békéjét. - Gycro^ido kisfiam!- kiáltott ki az udvarra az unokó,jának ? legf fiabl Csomor Andrásnak,aki éppen tegnap jött haza a franciskánusok gimnáziucából,ahol ugy bele nevelték a tudemány szomjuhozását,hogy még az érettségi után sem tud megvállni a könyvtől,- Üljj csak ide mellém. 00 Ugy ... Lit falod annyira a betűt? Nem lehet az ólotet bolcirni a könyvbe.Ha meg akarod ismerni,no_az irásen korodzo hanom nézd nyitott szemmol a világot.A sok tudomány elsorvaszt.Amikorcos a te korodbon valtam, kidöntöttem a vádiammal a kapubálváányt,pedig akkor csinálta a nngy.l ros Birtalan Gergely.Te mog egy telo zsákot se tudnál megemclni»Hát ilyen a mai fiatalság... Az asztal alatt megkpppant a fél lába mankóban végződő folytatá-sa. **z igazi férfi nemcsak az eszévcljhanen az erejével is^férii -bökte ki vélekedését -.La lett volna velem,ha ilyen ványadt bőrben él a császár parancs^1866»*ban? Teljos risztunggal mentünk kerek négy hetig.Ha megálltunk rasztolni tócs lett körülöttünk az izzadtságból. A fiatalok szomjasan itták Mnden szavát.A legkisebb Csomor széles mollo nagyokat hullálmzott,amikor hallotta a már közismert háborús résziétekot,a gyilkos sertüzeket, a várfagyasztó rohamokat és diadalmas " patrujozá-soka ".uert a szomorú vereség,gyá ; szos visszavonulás ós mogsségyenitó' béke kiosott a beszédes szavú őrog emlékezéséből .Csak a virtus,a csak'azérii is és az a fényes mcdllia marsát benne,amit naponta tizszer is végigcirogat gyengülő szoraévcl a sublot legfelső fiókjában. A messze hegyek zöld fái között már elveszett as ostharangszó és mog ritkult az ivó népe,amikor betoppant a nagyárnyékos szobádba Só Orbá.n«Lappangó izga lom bujkált a mellétől}. Még köszönni is / elfelejtett. - Bosnyákarszágban megölték a trónörököst!, •. Dermedt cscrdlott rá a felelet.A kemény szókoly öklök megrándultak cs himes vorviragok tarkállódtok a kerek koponyákban. -Akkor hát háberu lesz - vágta bele a szót ifjabb Csomor András a hallgatásba. -Ugy vélekszem ós es -hagvta rá. Só Orbán és letelepedett a vén Csomorral szemközt. -Kitől haliad? - tudakolta az öreg, -A plébános ur monda az imént - kapott az odavetett szón Orbán,felvo: te a,boszéd fonalat,s szövögette a maga világát,együgyű harcos képpé,amelynek Cso^: András bácsi mosói szolgáltatták az alapotoLassan-lassan megnépesedett a korcsma. A plébános ur a jegyző "úrral érkezett s meghányták-votetőiék a várható csemónyeketi Csak a vén harcos eitette mel loro a IeIO t.Beszélhettek bármiről nem nyílt meg az ajka.., - ünarás bátyánknak mi a véleménye? - szegto neki vógro a kérdést a pap.mire olyan esc d támadt,hogy hallatszott a Látóhegyen kérődző juhnyáj sokhangu csilingcléso is. ,, . ~ "cö birja a mai fiatalság a háborút - kopogott az öreg ^ava.-Puha elkényeztetett és - * /„, , . NGQ fojozte üe.Nehéz szuszogás töltötte be az ivót.Logif jabb Caomor uaaiSM alatt megroppant a széle.Ifinienki ránézett, / folyt köv./ „fi/i
