Hetikiadás, 1933. január-december
1933-06-27 / 27 [1519]
Iliért nem fizetődik ki a marhahizlalás. Hosszú időn keresztül az egyetlen számom-evő marha piacunkon: Olaszországban olig volt 8 fillér áreltérés a hizómarha ós a vásári tinó ára között. Természetes, hogy 8 filléres különbözetért nem lehet 6 hónapig nr.rhát hizlalni. Szegő iá klós a Köztelek hasábjain kiszámitja, hogy r. mai alacsony abrak - ós t-- karmányárak mellett minden hónap, amit a hizlalásra befogott tinó rz istállóban tölt, 3 fillérrel drágitja meg az élő marha kilóját. Dc miért olyan kevés a? áreltérés a tinó és e hizott marha között? Az egyik ok az, r hogy a különböző állami támogatások túlnyomóan darabszám szerint igazodnak és igy kevesebb értékű áll.-t aránylag nagyobb arányú támogatásban részesül* A másiknak, hogy a kisgazdának, aki túlnyomóan tinó neveléssel foglalkozik, nem volt érdemes 8 bor jut felnevelni* Az állattartás tehát nem nagyon fizotődik^ki és ^igy aazsrvasmarhe állomány csökkent mindenütt az egész országban. Fchórmogyóbon például 16 7 ; o-kal. Hogyrn lehotno már most ezen a helyzeten segiteni? Agyik mod az volne, hogy megnohezitik a hizlalásra alkalmas anyag korai kiszállítását. Ennek, következménye lenno a soványmarha.™ . árának csökkenése és a hizlald Rentábilisa válása. Ez a ^c"oláás azonban veszélyt rejt magában, mert az olasz piac nem fizeti meg a jó hizómarhát, inkább olcsóbb fiatal marhat vásárol. 4 kisgazda szempontok sem teszik kivan: tossá ozt a mogoldást. A legjobb ösztönző a termelésre a maga s ár. E- a,kisgazda látja, hogy érdemes a borjut fölnevelnie, mert eladott tinójáért sok pénzt kapott, bizonyos, hogy több borjut fog fölnevelni, Ha azonban vásárra vitt tinójatói alacsony áron tud csak mcnokülni, természetes, hogy elmegy a kodvc a borjú neveléstől. A helyes eljárás, amint azt Szegő Miklós kifejti nem rz, hogy a vásári marha árát lenyomjuk és a kivi tolt megnehezítjük, hanem az, hogy' a vásári marha kirivó előny ösitesst megszüntetjük. A darabszámban rejlő előnyöket le kell szállitani és az értékekben rejlő előnyöket jobban ki kell emelni. így is előnyben marad a hizó marha felett a vásári marha, a nagygazda, felőtt a kisgazda, de orro az előnyösiiesro szükség van. Nem szabad elfelejteni csérem másik oldalát, azt, hogy belföldi marhahizlaló állandó ós legbiztosabb vevője a vasári marhának, éiimnt nem szabad tehát t elvenni a kisgazda kodrét a tinó növeléstől, ugy nom szabad a nagyobb gazdaság kedvét sem elvenni a marhahizlalástól. i.icz őarr:zdv, súgunk sorsa. Az Országos wiozőgp zda sági 4c mer a jelentéso "mogáliapit ja,hogy a mezőge zda sági termékek ertókcsitóso olo az elmúlt év félyamán az cdaigieknel is nagyobb akadályok tornyosultak és ennek következtében sohasem képzelt alacsony szinvonalra szállt lo^.z összes mezőgazdasági cikkok ára. Uzzol szemben nom mérséklődtök a / tormolesnek azok a költségei,, amelyekot a termelésben és a termelő lakosság által felhasznált ipari szükségletek és anyagok árai képviselrek. Csökkenést mutat a termeléshez szükséges hitel tőkék kamata, ónnak hatrsát azonban ellensúlyozza, horry uj hitelekhez a termelés számára csak igen nehozen lőhet hozzájutni. Az rdosvedolmi intézkedések nom segitségot^ csak ntmonoti védelmet nyújtanak a gazdáknak. A Kamara javaslatai szőrint mérsékelni kell az állami és községi terheket, a forgalma és fogy-sztási adó ka. t, városi illetékeket és köv ezotvamoket. Á terményárakhoz kell arányosítani a vasúti és hajózási .tarifákat. Vámvédelemben koll részcsiteni a vámmentesen behozható mezőgazdasági cikkeket. A kiviteli kcroskeaelom korlátozásait meg kell könnyiteni. A devizagazdálkodás módszerei nem biaciryult k előnyöseknek a. mezőgr. zda sági cikkek belső áralakulására . A urnára állast foglal., a termelés korlátoz?.savai szembon. Hitelügyi toron a jelenlegi moratoriumszorü intézkedések fenntartását kívánj- és azt, hogy a znloglevelkölcsönök záloglevelekkel véglegesen kioryenlithetők legyenek. ^cgoíirliti a jelentés, hogy a hivatalos statisztika az 1932. év végen 4.3-2.4 milliárd pengőro becsül to a mezőgazdaságra nehezodő bekebelezett £ s . P G nem kebelezett összes terheket. A z ország egész földbirtok területének körülbelül 37.5 ••ó-a van megterhelve. ^ katasztrális holdanként szaámitott magt 9 1 r r r-°? legmagasabb az 5 holdig terjedő törpebirtoknál, -hol a LEBOSz kölcsön ' nolkul 300 pengő-holdcnként 1 teher. 241.000 adós visel a kataszteri tiszt- jö+ !? ?° 8Zoroson aluli terheket és 45.000 adós van ennél nagyobb mértékben megterhelve. Ehhez még hozzá koll vonni, hogy a mezőgr-zdasági es ipari cikkek arniycjanak különbözete az elmúlt év bon mintegy 10$-kel növekedett és akkor tisztán latjuk a mezőgazdaság mai válságos állapotát. ^
