Hetikiadás, 1933. január-december
1933-04-18 / 17 [1519]
16.sz. 1933. április 18. - - . Roosvclt és lüssolini. A világ két"eg Tr mástóltávolcső pontján folytak és folynak mostanában olyan tanr.cskozások.amclyok hetest gyakorolhatnak általáno érdtkii,do külön' Európára is igen fontos kérdésekre .Róma és t'ashington ez a két pont, az előbbi városbanUussólini fogadta Németország és Ausztria felelős korm n^tényezőinek látogatását, "7ashin^toeban pedig Roosevelt vitatja mog Mac Donald angol miniszterelnökkel a világválság enyhítésének lehetősegeit és ug/enez a tárgya a soron következő Rooscvelt-Herriot tanácskozásnak .is. ' A két fővárosban történt találkot-'sokjbár :sok tekintetben azonos jellegűek,mégis lényeges eltéréseket is mutatnak..ashinftonban ugyanis a gazdasági kérdéseken van a főhangsuly,akörül folynak a megbeszélések,hogyan, lehetne lenditeni a mai tespedéccn,hogyan lehetne termékennyé tenni n tálejt ag közeljövőben összeülő vil'gf.ez^as 'gi értekezlet számára.Roosevelt elnöki székébe lenesének pillanat-tói kezdve hatalmas energiával fogntt. hozzá,hogy az Egyesült jHámoknak megfelelő szerepet juttasson a kibontakozás nagy munkája-' ból és felvette az érintkezést a vezetésre hivatott na ^hatalmakkal .Az a teny, hogy Anglia és Franciaország máris elküldőtte képviselőit kashingtonba az együttes murka megalapozása végett,már érdemleges lépést jo'ent a válságból kivezető aton és kétségtelenül reményt nyújt a további haladást illetőleg is.La. leaolább már biztosítottnak látszik.ho;y"o régen várt világgá zdesági értekezlet tényleg öeszeül,ma már non állitják oly élesen szembe egy assal a speciális gazeasági es ipari érdekeket-mert lát já.k.ho ; r y ha ugy me; y minden tovább.mint eddig.akkor az emelkedés helyett ,még tov'bbi sülyedés fenyeget.A washingtoni tanácskozások már a megértőbb szellemnek köszönhetik létrejö tűket és ezért fontos állomás a fellendülés útja felé* Különlegesen Európát érdeklő ügyek nem ker kitek szóba kashingtonban, hiszen az b>"esült ...liánnak mai külpolitikáját tekintve ilyenek nem is kerülhettek elő.Az európai közvéleményt mindinkább loglolkoztate politikai kérdésekbe Amerika nem avatkozik bele.ezt egyáltalán el akarja kérlelni,hiszen részben ez az oka annak is, hogy nem lép be a Nepszovetser.be.Amilyen félteken en őrködik azon, hogy; Európa ne szólhasson bele amerikai kérdésekbe,viszont épugy visszahúzódik minaentől,ami az európai politikai viszonyokra vonatkozik.Egyformán áll ez a lészerelésre és a revízióra is.Azekről a kérdésekről Európában dul főkép a vita , mert ezen a földrészen vannak a nagy és aránytalan re dseregek és'irt vannak a békeszerződések területi rendelkezéseinek viszálythie-ltő magvai.S ahogyan Washingtonban az egyik fájó sebre,a gazdasági válságra 1 eresnek valamilyen orvosságot,ugy Rómában viszont a háborús gyűlölködés rosszoka rátának következményeit igyekeznek eltüntetni,vagy legalább is enyhiteni. A gazdasági "kérdésekben ma kétség'elentil Roosevelt visz vezetőszerepet,a politikai bonyodalmak elhdritáse körül pedig Mussolini tölti be czt.A'uasninr.toni tanácskozások mellé jelentőségében méltán állitható az a tár válás, melyet az olasz kormányelnök o német nemzeti szocialistáik vezető ivei ésDollfuss osztrák kancellárira! folytatott.Ez a római megbeszélés következetes lépés volt Mussolini na'y céljának.a reviziónak megvalósítása fclé.Az olasz-német jóviszony erősödése,Ausztriának ehhez a baráti viszonyhoz való CSÍtlakozása mind egy-egy hatalmas oszlop a rovizic épületének megalkotásához. A washingtoni es római tanácskozások végértcmenyben egyformán oz^ emberiség jobb jövőjének biztosítását célozzák.Hiszen az előbbin a gazeasági élet jobbraf rdulásáí se itik elő,az utóbbin pedig ig ékeznek kiküszöbölni egy ' ujabb háború fenyegető rémét. Mindkét kérdés megoldása egyaránt érdeke a világnak s a megoldás be is fog következni,csupán még kissé töob jóakarat és megértés kell hozzá..
