Hetikiadás, 1932. január-december

1932-05-03 / 18 [1518]

y.sz.l932.,.*jur 3. I •t.«.ola<4. _ _ _ _ _ <fl Az emberi test,mint tudjuk, 66 I i zből áll.da még sokkal nagyobb a növény éknél .Vannak növények,de különösen , egyes növényi részek, amelyek 9"9" /b-ig vízből vannak.A gyökerekben , a bimbókban ós a fiatal gyümölcs- •• Dea' több a viz, mint a száraz anyag.ízt a vízmennyiséget tormás z-jtesen nem lehet, le kinyomni , növényből,mert a víz nagy része organikusan , kötve van a növény belsejében. De elpárologtatni lehet a vizet, ilyenkor a, növény rostjai összehúzod* iák ós ezt az állapotot nevezzük a növény szomjuzásának. L növény gyökerei segítségével elégíti ki szomjúságát. Van olyan növényfaj ta, amelynek a gyökerei rövidek és a talaj lelsz inén ez közel érnek véget, más' növényeknél viszont a gyo terek nagy, mélységben,, vagy távolságra nyúlnak el,különösen száraz talajokon, :ogy a növény vízszükségletet mindenképpen biztosítsák. Az,egyes növények viziaszna.lo.ta igen különböző .Van olyan cserjefaj ta,amelyik egész életében csak 16 Liter vizet nasznál el'.mas hasonló növények Kétszer annyit. A napraforgó ,-mely íek sziromlevelei igen nagy felületet tesznek ki, naponként 1/4 liter vizet pá rplegtat el. Egész kifejlődése alatt 75 liter vizet használ f3Í. Ez a nagy párol "ás csak ugy lehetséges, hogy a napraforgó leveleinek a felülele összesen 10 nóg; Jc tudni a gazdának is, hogy egyes nöyÍnyeknek milyen sok vi>zre an szüksógük.mert ebből kis zárni that ja ,hogy a szokásos csapadékmennyiség mellett írdemes-e egyik, vagy másik növényt* termeszteni. Egy német tudós 'kiszárni tattá, nagy a kel egy hektárnyi területen, egy szezon alatt 2 millió liter Vizet has: iái fel. Ha oOO fűzfát ültetnek ugyanerre a területre,akkor kétszerannyi vízre 'an szűke ég. Erdtekes adat az is, hogyha egy kilogramm száraz alfafüvet akarui rapni,akkor a megfelelő mennyiségű alfaiünek "a kitermeléséhez 600 liter viz-e van szükség. Az erdésznek is érdemes tudni azt, hogy több,mint egy fóltonna 'ízre van, szüksége létezésének egész idején annak a iának,.-melyből egy kilogramm száraz fát"fognak kapni. Az a kora ós., mire használjak fel a növények ezt a nagymennyisé gji fizet, A sok,esetben szinte hihetetlen vízfogyasztás onnan m-^yarázható,hogy" i növények állandóan pumpálják a,vizet a földből és a leveleikben azután 'elpárologtat jak* A növényi evei ékben állandóan komplikált vegyi folyamatok játszódnak le, sezek teszik lehetővé,hogy a levelek a nap fényébei kapott energi tat átalakítsák erővé. Ennek az erőnek az előállításához szükséges többek cözt a viz párologtatása. Érdemes itt megjegyezni azt is,hogy « leveleknek ezek 3 vegyi folyamatai megmeglehetősen titokban vannak az emberi tudomány előtt, iem sikerült azokat utánozni ósjnem tudtak eddig olyan emberi gépeket szerkeszteti,amelyek a napfényt e rővé tudták volna átalakítani. A növények leveleiben . zónban megfigyelhetjük ennek a folyamatnak az eredmény pt,ha nem is tudjuk utánoz íi magát a folyamatot.a napfénytől kapott erőt a növény arra használja fel,hagy í talajból nagy energiával pumpálja fel a vizet, áthajtsa a rostjain es a leve leiíek a felül étéről ismét elpárologtassa, á,víznek erre az állandó szivárgására t- növénynek szüksége van, saját organizmusának a táplálására és fen tartására. *-eg*1 lapították, hogy vannak olyan növények, amelyek 130 méter távolságból is fel tuják pumpol ni a talajból a vizet gyökereik segítségével, A felszívott vizet,mint imiitettük,a növény kis,részben tápláléknak használja f_l,tehát a benne levő gnyagekat vegyileg alakítja,a nagyobb rész pedig elpárolog. De ezenkívül még máe"éle érdekes rendeltetése is van a viznek a növény belsejében. A legtöbb növény tgyanis puha anyagból áll, a szárak is igen sok esetben puhák és nedvesek, küló* '.osjhogy ennek ellenére a növények mégis egyenesen állnak, a szárak elbírják a •iragoknak ós a leveleknek a terhét és ellen tudnak állni a szól ereiének, a iatál, zsenge növények is a legtöbb esetben kiállják ezeket az e rőpróbákat. indez csak ugy lehetséges, hogy az a víztömeg,amely a növény szárába felszívó. ott, megduzzasztja az ott levő sejteket ós annyira feszíti azokat egymáshoz, iagy valóságos cementet alkot a növény belsejében és igy a szárat eresé teszi. lyan nagy a viz feszit, er ja a nöény bensőjében, hogy egy-egy négyzetcentiméter területen 150 kilogramm a viz nyomása. aelyik 1; is .Jélhet anólkül.hao-v uiból vizet vennr föl j aneiKui,n»gy UJDOI vua v ann. ioi.