Hetikiadás, 1932. január-december

1932-01-19 / 3 [1518]

.' /:"Foto Fleisöher Oroszlánd" Folytatás:/' - Rögtön meg lesz, csak még egy kis türelem! - citerázctt a fekete^ lepel alatt a szegény megrémült Fcto Fleischer. Ekkor valami a fotografálé masinához vágódott. Fleischer ijedten dugta ki fejét a "tyukboritó" alól. Ujjának egy jellegzetes mozdulatával nyugalomra intette a háborgó intéző urat és mérgesen rákiáltctt a lenge magyarba öltözött legénykére, aki a holmiját cipelte. - Mi lesz már?...Miért nem adod ide azt a táskát?...Nem látod, hogy az ur már türelmetlen!... Végre mégtörtént a felvétel. Foto Fleisoher annak rendje és módja szerint felvette az előleget és sürü haj "bókolás közepette szedte á sátorfáját. - Egy hét múlva hozom a képeket! - kiáltotta vissza láthatár széléről. Elmúlt három hét is, de a "Fctc Fleischer Oroszlánd" csak nem jelentkezett a képekkel. Az intéző ur nagyon megharagudott. Befogatott, hegy személycsen menjen át Croszlándra megnézni, vájjon mi is történt hát azokkal a képekkel? "Foto Fleischer" levert padlóju, gerendás kis szobában, mélyen hajlongva , kezét leheletével melengetve fogadta az illusztris vendégeket. - A legjobbkor méltózeatett érkezni! Ép most lettek készen a képek, csak még egy keveset száradniok kell. - mutatott az ágyra, ahol a képek szép sorjában voltak kifektetve. Hát ezek a képek méltóak voltak a "Foto Fleischer Oreszlándhoz". Az intéző szeme vésztjóslóar. fordulta felesége felé. - Na "Kleopátra", a maga kívánsága volt, hegy igy csúffá tegyenek!... Csak legalább mondta volna, hogy ne est a nagyi kockáju kabátot vegyem fel! Foto Fleisoher szerényen közbevágott. - In is escdálkoztam azon, hegy az intéző ur pizsamában állt a felverő gép ele!... - Mibe?... - horkant fel az intéző ur. - Még azt mondja ez a bivaly, hogy pizsamában voltam...Én és pizsama!...Még az öregapám se hordott pizsamát !...Soha!...Vadászkabát voltaz, hát még ennyit se tud?...Aztán miféle képek ezek? ' . - Amiket^rendelni méltóztatott! - felelte Fleischer ur büszke öntudattal, a kezét dörzsölve. - Ezeket én rendeltem volna? - hitetlenkedett az intezo és csodálkozástól tágrameredt szemmel bámult a "művészi" fényképekre. - Ezeket?... És kit ábrázolnak ezek a képek? Foto Fleischer látta a kitörni készülő vihart és már kevésbbé önérzetesen felelte: - Az intéző urat a kutyájával. - Engem?...Tyüh, a nemjóját!...Mióta van nekem három fejem és hárem #rrcm?...Ezt aztán megadta neki!... Azzal választ sem várva, lecsapta a képeket az asztalra és nagy dohogva felugrott a kocsira. Az uton, hazafelé, próbálta csitítani az intézoné, de az mind csak olaj volt a tűzre. Az intéző sokáig dohogott magában: - Es még azt mondta, hogy pizsama volt rajtarc!... A husz kilométeres ut végéig aztán kipárolgctt fejéből a fotografálás. Mire hazaértek, már ö is nevetett rajta. - Kár volt a nyavalyást igy megrémiteni!...Izenje meg neki, hogy jövő vasárnap újra átjöhet felvételeket csinálni!...És váltsa ki az • ctt maradt képeket!... Az intézoné mosolyogva vette ki a képeket a retikuljébol. Itt vannak, kedves... Gondoltam mindjárt, hogy az uton majd megbékül, megnyugtattam hát a szegény "Foto Fleischert" és kiváltottam a képeket még ott Grönlandon...