Hetikiadás, 1932. január-december
1932-04-19 / 16 [1518]
/:"kridzsezés közben"; S.folytatás:/ - Vigyázz, öcsém! - intetté csendes' malíciával, - .He hanarkodj el semmit!.., Betti is ilyen kedves volt ebben a korban.. .Haj .. .haj !.. .Különben!.. .Iliért legjren neked jobb dolgod, mint más becsületes embernek!... - Tamás!... - pattant fel Betti néni villámló szemekkel, - Mit motyogsz itt, össze-vissza? - Oh, csak gratulált nekünk. - hazudta János, mig Márta gerle módjára neve* gélt mögöttük. B fél óra múlva, mintha mi sem történt volna, boldogan tovább folyt a briczsparti.., . TUhon nysrrUinK* . 'kiknek anyagi helyzetük megengedi,hogy p rendes lakóhelyüktől távol töltsek el a meleg hónapokat és,igy pihenjek ki a teli eros mu ka fira dalmait a egyúttal gyermekeiknek is egészségesebb viszonyok kozott Jn ztositsanak üdülést,azoknak ebben az évben meg kell elégedniük j magyar fürdőkkel, mert országunk érdeke ellenmondást nem tűrően megparancsolja,hogy ne vigyük külföldre a magyar pénzt. k nagy többség bizonyára nem tal-il semmi különöset som ezen,ele ~k -2 0kan vannak olyanok/ akik szinte kétségbeesnek amiatt* hogy/ nem hagy thatják e~ hosszabb időre ez ország területét. 3z-ek ugyanis annak az évszázados beteges véleménynek 8 rebjyi, amely azt tartja, hogy csak az a jó és kifogástalan, ami nem magyar és egyben az az előkelő és divatos,ha az ember idegen erszág toldj en tölti pihenésre szánt hónapjait.őz az idegenimádat nemcsak erkölcsi,hanem nemzet gazdasági szempontból is mérhetetlen károkat okoz.Bogi aranyigazság,hogy "nem i gyünk egy nemzetnél sem alábbvalók", ez előbbi téves felfogis^mégis azt lopta ott a hiszékenyebbek lelkébe,hógy mi magyarok nem tudjuk felhasználni és értókesitei azokat a megbecsülhetetlen kincseket,amelyeket a természet két kézzel^szórt szét • hazánkban.íííszen egész áurópábafí együttvéve sincs annyi csodálatos gyógyitó erej j; viz,mint nálunk..: ég megfagyott forrásaink,hegyeink es nyaralMel epeink is olyató kiválóak,hogy világszerte"" irigy lik tőlünk,csők nekünk megunkiieiK nem kellenek,amü ben nagy része véri-e divatnak és a külföldi hangzatos és elpusztíthatatlan reklá z ásnak, amely v lóságos tündérke rtnek és '\ ilágíurdőnek" lép tett el" minden eldug kis porfészket,ve gy héringhal^sztanyát. Ha 3 hirdetéseket oiva asuk,szegyenkeznun kellene a külföldi* fürdőkultúra művészi fokon lévő ezinvonr Ír óz a mi elmaradott -"' ; ságunk miatt, szerencsére -nem ez valódi ,holy zet. k mi fürdőink ós nyaralóhelyeink semmiben som maraanak el ez idegeneké ..iögöut. Legfeljebb az élet oezsgöbb ott,mint nálunk.,-, nagyobb forgalomolcsóbbá. mesterkéltebbé és nemzetközi teszi őket, de ezzel szemben rideggé és kirívó üzletté is,mig a mieink kedve? - csaL'uiias hangulata és v ^ghitt levegője olyan többlet,amit meg nyakló nélküli reklámmal sem lehet póoolni.Ha pedig a magyar közönség a-nagy a r fürdőket le.tog- tje < és elhanyagolja ez idegeneké t, nálunk is oöbb pénz jut e befektetésre ás csinosításra és ogyu, tal olcsóbbak is lesznek . ost a kisszámú veadégiárás mellett természetesen magasa eb -trák tudják csak fedo ni 3 költségeket, ezért kell többet fizetnünk és nem "azért - mint némelyek hiszi V - hogy a fürdők tulajdonosai egy nyáron akarnak meggazdagodni. Kétségtelen ugyan,hogy akadnak olyanok,ekik ezt a-nyarat ilyen célra akarjak fölhasználni,le ha jobbon meggondolják a dolgot, meg fogják váltóz tatni a vélem áiyükat,mert ennél rosszabb üzleti politikát el sem lehetne képzőin iz ország gazdi síri helyzete ebben az évben itthonmaradásr? kény szeri ti a nyaralókat, akik közül"legtöbben a jövőben sem fognak külföldre menni, ha mcst jel érzik magukat itthon'ás ezzel új korszak, hatalmas fellé.áülés kezdődik a ma yar fürdők ós nyaralóhelyek törtenetében* i.ölösönös megértéssel, Józan mértékletességgel a nyaralók ie,a fürdőhelyek, tulajdonosai jol járnak óajp nemzet gazdasági helyzete is javul,ha nem özönlik ki idegenbe az üdülésre és szórakozásra szánt magyar pénz. i-iárt ne lehetne az a divat ós az az ''előkelő'' 1 , hogy minden magi fürdőzzék és nyaraljon magyar földön? áhhez azonban elengedhetetlenül szükség-s, hogy a nyaraló közönség ne hánytorgasss fel örökké s külföldi xurdők kényelmét, viszont a tulajdonosok'.; nagyobb forr.? lem láttára mérsékeljék köve tolásaikat ás gondoljanak arra ,hogy az idői g.i^desagi kényszerhelysetnéi jobb reklámot semmi pénzen sem tudtak volna megfizetni, ~ ~ " A
