Hetikiadás, 1932. január-december

1932-03-29 / 13 [1518]

Felelős szerkesztő: Zimmer Ferenc ^^^^^O^n^B éf^'WKP**^^ ^Br Budapest, VIII, Sándor-utca 7. szám Kiadó: Magyar Távirati Iroda rt. JH Telefon:.József 46-5-10 5^ «^5> ÉKöa^a Miide" jog /c.ntQt>lá/QuQf KíairQtnQh lnl«inl«ndá Haji /okvstoro^ítd^> ORSZÁGOS LEVÉLTÁR „ K. siakció 13. sz.1932.marc.29. Hetikiodás. 8,oldal. április bolondja. r Talán ninos olyan ember urópában,akit április elsején nem tréfáltak meg sohasem. Sz az egyetlen nap az évben,amik#r a berátok és ismerősök bohókás kedvükben olyan valamit mondanak,amit a kiszemelt "áldozat" - talán js>bb meggyőződése ellenére is - elhisz ,vagy meg akar cselekedni ás csak későn eszmei rá,hogy "bolondot járattak vele,"vagyis nevetségessé tették. A szelidebb esetekert nemcsak nem szokás,hanem nem is illik haragudni,hiszen ősi idők éta szabályosan megismétlődnek ezek a^bohóságok minden esztendőben. Sokan megpróbáltak már tollforgató és tudós emberek,hogy kinyomozzak április elsejének ezt a különös történetét,de nem^tudtak egyöntetű megállapodásra jutni. írott és szájról-szájra szálló emlékeink között annyi adatot találunk,melyek erre a napra vonatkoznak,hogy nem lehet pontosan azt mondani: ez az eredet,ez a forrás, ÁZ olasz,angol,magyar, francia és spanyol, valamint a német,sőt még az orosz és északi népek krónikái is emlegeti* > bolondok napját, melynek ugyanazzá jelentősébe, tehát valószínűen egy az eredete is. A régi írásokKutatása sem vezet eredményre, mert xírisztus előtt hét-nyolcszaz évvel már olvashatjuk a kelták szokásainak leírásában, hogy igy tavaszon a szeszélyes és változó idő hatására, tehát április elején bohókás,vidám mulatságokét rendeztek, melyekhez mindig hozzátartozott a bolonöotjáratás. í.ivei pedig a kelták /gallok, galaták/ megszállták majdnem egész Európát,sőt még Kisázsiát is,mindenüvé elvitték és elterjesztettek vidám,kacagta tó szórakozásukat,mely természetesen némileg átalakult az egyes országok lakóinak természetéhez simulva,de a lényege változatlan maradt. i.z sem lehetetlen azonb..-.n,hogy kiveszett & kelta ^rilis a népek szokásai közül és igazak' azoknak, hogy Krisztus kínszenvedése óta mint jámbor hagyomány kapott uj szárnyakat a keresztények között. A kutatások ugyanis azt is felderített 5 k,h*gy az első keresztény szazadokban keletkezett az a mondás,hogy Ponciustól rilá tusig küldözgetnek valakit,miként az Ldvözitővel tették,akit elfogatása után egyik főpaptól vezettek a másikhoz,de osak Hlatus udvarában dőlt el a sorsa,miközben pellengére állították,. kigúnyolták és ki kacagták. Ebből a komor és szomorú történetből', mely a keresztény vallásol egyik sarkalatos tétele,a pogány kelta emlékek csak a félszegségre ós hahotáz-sra hivo-s . fel a figyelmét ós igy terjedt el ismét a bolondok napjának népszerűsége,mely naptár-szerint is körülbelül egybeesik az Ur kinhalálával.. .* ... , , « . , . . itasok meg azt allitjak,hogy IA.Karoly francia király 1564-ben kezdetét után raló napon október 16-át irtak,amelyből a görögkeleti egyházak tiznapso eltérése származott/ keletkezett volna a bolcndok napja, kert há*, ugyancsak régi hagyomány volt az is,hogy a tehetős emberek ujóv napján megajándékozták egymást ós mivel a francia király ezt a napot megváltoztatta, az ajándékok sorsa is bizonytalanná vált és a mókás ugratáaok alkalmai, talajt találtak április és január elseje között. 'ikárhonnan is keltezzük a bolondok napját, az az egy bizonyos, hogy ez & szokás elterjedt majdnem az egész vilegon,ami szintén azt bizonyítja,hogy az ember mindig szeretett kacagni /igaz,hogy legtöbbször mások -óvására/ hogy ezzel is enyhítse ós felderítse az élet küzdelmes harcát és legalább egy napra elfelejtse sok-sok gondját -baje/t.