Hetikiadás, 1932. január-december

1932-03-29 / 13 [1518]

A fold mé

lyének gazdasági kiaknázása. _ ^

K

"

eteió A föld felszínéről sokkal könnyebb a maga sba ha tolni,mint a föld középpontja felé. Még mindenki élénken emlékszik Siccard tanár tavalyi^szenzációs sztratoszféra-repülésére,melynek során a léggömb Viccard tanárral és aszszisztensóvel 16 kilométer magasba emelkedett. Emellett az eredmény mellett eltörpülnek a föld felszine alatt elért

/

távolságok. Egy amerikai óceánkutató nemrég, vízhatlan acélkabint szerkesztett és ennek a segítségével négyszáz méterre sikerült leszállania a tenger szine alá. Nagyobb mélységben a víznyomás már olyan erős,hogy annak semmifele anyag nem tud ellentállni és összeroppan minden szerkezet, A szárazföldön ezért nagyobb mélységekbe jutott az ember",mint a víz alatt. Vannak bányák,amelyek egyes helyeken 1700 méterre vezetnek a föld alá. A flegmáijabb olaiforrás,amelyet Kaliforniában fúrtak 1928-ban, háromezer méter mélységből bukkan elő. • « . Tudjuk,hogy a fold középpontja körülbelül 5400 kiloüé ternyi tivolságban van a felszintül,ahol élürm. Ennek a táv «1 oá.-nak _ tehát csak nagyonnagyon elenyésző részét kiiitattuk ki edaig. Annyit az eddigi ásatások alapján is megfigyeltek,hogy a föld belsejének a hőmérséklete minden 30 méterre egy celzius fokkai emelkedik, i. források, minél mélyebben fekszenek,annál melegebbek. A föld középpontjában tehát a tízezer fokot többszörösen meghaladó hőmérsékletnek kell uralkodni' • iz az óriási,hőmennyiség nagyszabású energiaforrása lehetne a gazdasa*ri életnek,ha hozzá tudnánk jutni. 01 szországban a háború alatt a szónhiány pótlásara a tűzhányóhegyek közelében a földből kitörő gázokat használták fel turbinák hajtására.átióta ez az eljárás tökéletesedett s ma Tcszkánában hagy erőmövek dolgoznak a vulkanikus gőzök segítségével. Először vegyi uton kivonják a gőzöktől az értékes melléktermékeket, /amelyek a föld .. ól y a ben gőzzé változott vízből származnak/ ezután összenyomják a gőzt és igy hőfokát emelik. Körülbelül 10»00G lóerőt nyernek ezen a módon, villamosa ram formájában. Az áramot azután a környékbeli acélművekben ós bányákban használják fel. J indez azrnban a föld belső melegének csak nagyon gyenge kihasználását jelenti, a mélyebb rétegekben uralkodó magas hőmérséklet igen nagy erők előállítására volna felhasználható. Hiszen hét kilométer mélységben már 200 fok meleg ural kod ik,husz, kilométer mélyen pedig olyan nagy a meleg, hogy abban a legtöbb fémet fel lehetne olvasztani. Jtvan kilométeres mélységben 1500 -2C0C fok a hőmérséklet,tehát annyi

?

mint e legmelegebb olvasztókemencékben. Hozzá kell szarni tani, hegy ez.a meleg 5riasi,szinte kiapadnata tlan mennyiségben áll rendelkezésre s igy világos,hogy a fold szénkészleteinek energiamennyisége alig. fogna tó a földben lappangó melegenergiák mennyiségéhez,a kettő ugy viszonylik egym . shoz ,mint a törpe az óriáshoz. AZ az angol technikus,a ki az említett olaszországi vulkángozzel dolgozó erőmüvek szamara a különleges gőzturbinákat megszerkesztette, terveket dolgozott ki arról is, hogyan kellene a földben felhalmozott ae 1 egenergiáket a felszínre hozhi. Tervei szerint a most használatos fúrógépek teljesítményeit meg kellene tizszerezni ós igy le lehetne fúrni husz kilométerre. Ezt a mai technikai segédeszközökkel is el lehetne érni. Egy ilyen hu&z kilométer mély furas 50 évig tartana és körülbelül 200-250 millió pengőbe kerülne. Valóban nem nagy összeg ahhoz képest, hogy milyen hatalmas energiaforrásokat lehetne ezen az uton megnyitni a föld belsejeben. Ezt a tervet azonban még nem valósították meg s hozzá sem kezdtek a megvalósításához,mindössze annyi történt,hogy a föld^óhany pontján ielhasználták a feltörő gőzöket különböző gépek hajtására, egyébként azonban a föld belsejének melege felhasználatlanul maradt. A mérnökök az utóbbi évtizedben inkább azon törték a fejüket,hogyan lehetne a tenger apályát és dagályát gépek hajtására felhasználni és hogy lehetne a napsugarak melegébőp energiaforrást nyitni. Az angnl technikus terve azért volna nagyon előnyöséért ha sikerűinkkor a föld mhnden pontján alkalmazható. Sok tudós pártolja az angol technikus tervét,mert azt mondják,annyi haszna mindenesetre lenne,nogy pontosan meg tudnók , mi van a föld belsejében 20 kilométer mélységig. Uj ismeretlen ásványok kerülnének esetleg a felszínre,talán tűzhányó hegyek működésére is élesebb világot vetne a kutatás s lehet,hogy a nagy mélységben fekvő uj olajrétegekre is bukkannának s igy világosság Serülne arra a kérdésre is, hogyan képződtek annakidején az olaj tömegek a föld méhében. Talán közelebb jutnánk a.nnak a kérdésnek a megoldása hoz is',hogy milyen vastag a föld szilárd kérse s mi következik azután,valamint hogy mi okozza egyes szigetek es hegységek emelkedését es sülyedését./Folyt.köv./