Hetikiadás, 1932. január-december

1932-03-29 / 13 [1518]

13.sz. 1932.március 29. _H e t..i k i a d a s... . 1. oldal. Arany János nem költői képzeletéből meritve, hanem/mindenre ki­terjedő beható tanulmányok alapján irta meg Toldiját, melynek első éneke ezzel az ismeretes'sorral kezdődik: *Eg a napmelegtől a kopár szik sarja." . • \ Tehát már Nagy Lajos királyunk alatt is csakúgy voltak kopár szi­kes területeink, mint ma is vannak és valószinüleg mindig is lesznek.^ Ez tulajdonképen napjainkban, mikor az "aranykalásszal ekes róna­ság" sem birja eltartani a müvelőj ót, nem is volna olyan nagy baj. tár megértük azt,hegy az alföld silány homokja,mint szőlő, vagy gyümölcsös és a kertészkedő­nek ióbban fizet,mint a legelsőrendü televénybe vetett gabona. Es lehet,hogy f gabona nagy világversenye mellett az egyes államok legújabb elzarkozasi politi­kája,mely szerint mindenegyik ország összes szükségleteinek fedezésére szolgálé javakat önmaga akarja előállítani, arra fogja népünket ösztönözni,vagy egyenesei rákényszeríteni,hogy a szikes talajon is oly gazdálkodást folytasson,mely busá­san megnczza szamára / fáradozásának gyümölcsét "ós amellett olyant termeljen,amiér eddig Külföldre vitték pénzünket. , Hogy miképpen kellene ehhez hozzáfogni,arranézve igen értékes utmu ­tatással szolgái dr.Rothschnek Jenőnek a Természettudományi Cözlöny legújabb számában ismertetett közleménye,melyről bő kivonatban az alábbiakban számolunk be: Hazánkban mintegy másfélmillió kat .hold szikes talaj van,amely mezőgazdasági termelés szempontjából nagyrészt teljesen értéktelen,részben pedi csekély értékű.:', megjavi tásukra # irányuló törekvések azonban nagyobbrészt meddőé maradtak és szikes talajaink akár kémiai, akár mechanikai uton való megjavítása igen költségesnek,körülményesnek ós amellett bizonytalannak mutatkozott,úgyhogy ez a feladat még ma is megoldatlan..!, szikes talajon megjavítása helyett talán jobb ós egyszerűbb volna azok* a szikálló növények termelésével kísérletezni, amint ezt a nagykiterjedésű ausztráliai szikeseken már a EVI^I. század közepe óta teszik. Hazánknak is van ilyen szikálló növénye,amelyet ; eddig is -ltalancs: ugyan,de nem nagyban,hanem inkább csak mellékesen termelnek és ez a napraforgó. 2z szikes talajon is kitűnően tenyészik,müvelése különösebb gondét nem igényel és nagyban való termelése által nemcsak t sok,eddig terméketlen szikes talajt le­hetne müvelés alá venni,hanem ipari, állattenyésztési és táplálkozási szem­pontból is nagy eredményeket lehetne elérni. / Á napraforgó a talajnak 0.5 % sótartalma mellett még kitűnően dísz­lik,holott a gabonafélék tenyésztését már 0.25 E sótartalom is meggátolja. A napraforgó kórójanak a hamuja 30 E kalit tartalmaz, tehát jelentékenyen többet, mint a trágyázásra használt strassfurti kálisó. Ha a napraforgót nagyban termei­nők, káli trágya szükségletünket legalább részben ennek hamuja által fedezhetnők, káliumba^ szegény homoktalajainkat megjavíthatnék ós a külföldi káli trágyákra kiadott pénznek legalább egy részét itthon tarthatnak. Déloroszországba rí a napra forgót nagyban térne lik*, és hamuját, mint kiváló kali trágyát nemcsak altalánosa' használják,hanem ki is viszik, vagy legalább is a háború előtti időkben ki is vitték, rr t Tudvalevően a napraforgó magjai sok és kitűnő olajat tartalmaznak; egy métermázsa magból sajtolás utján mintegy husz kilogramm olaj nyerhető. A napraforgó olaja kitűnő ételt la j es sza ppangyartasra is kitűnően használható. & magvak kisajtolása után visszamaradó olajpogácsa pedig nagy fehérje tartalmán; fogva Z52.9-39.5 E nyers protein/ kiváló takarmányanyag.Emberi élvezetre csak­is a hidegen sajtolt napraforgó tlaj alkalmas; ilyen eljárás mellett 8-12 % flaj marad a pogác • ban és emeli ennek tápláló értékét. Eeleg sajtolás utján több olaj kapható,de-akkor'természetesen a pogácsában ..evesebb marad.A melegen sajtéit olaj ize nem kellemes és emberi élvezetre nem alkalmas, de szappangyár­tásra jól használható. Amerikában szfehás a napraforgót, takarmányozás góljaira sűrűn vetni, mint nálunk a csalamádét.Ilyen vetési móddal nálunk is kísérleteztek néhány gaz­daságba n és az igy elvetett napraforgót elnevezték napraforgócsalámádénak. Ezt ősz elejón,a magvaK teljes beérése előtt kaszálják, amikor a szár még nem kemény ós f eiszecskázva erjedésnek vetik alá./Folyt.köv ./ -^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom