Hetikiadás, 1932. január-december

1932-12-05 / 49 [1518]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR - Reformok. K. siöto© . I952.dseember 5. Az uj stílus,amelyet £ Gömb ö s - kormány kivan megvalósítani ,fo­kozatosan megy át különböző területekre. Az erőteljes ,ütem,amelyet a kormányelnök diktál, az uj' friss, eleven szellem, a. íely már intéz Kod ezekben is megnyúl v ánul, mi n­denütt' kedvező fogadtatásra talál s az elcsüggedt közönséget fellelkesíti és biza kodásra gyújtja, ^mint helyes volt a miniszterelnöknek az az elgondolása»hogy a társadalmi szervezetek dzsungoljében rendet kell teremteni - s ennek keresztülvi­telére folyik is már a mur.ka- épugy ideje voltanm is gandolni»nbgy a belpoliía kai élet közelebbről a magyar p: rlamsntarizraue kilondittesgék abból az állapotából melybon már Kezdeti elveszni az érdeklődéshiány ingov anyában. t .. A népképviseleti alapon nyugyó parlamenti rendszer válságáról egyre többet beszéltek az utóbbi időben nemcsak nálunk,hanem t külföldön is..» kép­viselőház az érdeklődést javarészt csak okkor tuorea maga felé fordítani,ha viha­rok difi tar falai közt.A sajté és a közönség nem egyszer rezignáltán állapította m'g,h*gy komoly javaslaték tárgyalása idején gyakorta a.lig 15-20 képvisele mutat­kozott "az ülésteremben sp;.aidnem mindannyiszor ,Í há . yszor a tanácskozót vagy hatá- i roza '.képessé;'- megállapítását kérték,fel ke lett függeszteni az ülést. A, képviselői részéről tapasztalt gyenge érdeklődés aztán a közönség érdeklődését is ellanyhi­totto. Gyakran nauoiiwu meg a kep'iisaloket azzal '.-,hcOTenem teljssitik vállalt feladatukat ót az ellenzék részéről többször tették szeví a ..ári sz terek távollété' A helyzet ismeretében magállepithatjük,hogy* ezek a vádak nem mindig bírtak alappal,sőt sok esetben/nélkülöz tók a t : r^gilagossagp;t,Vagy a való­ság ismeretét.nem célunk,hogy *lyan képviselőt védelmezzünk, a ki nem teljesiti kö­telességót sem választóival, sem a nemzettel az emberi. Jo meg kell állapi tanunk, hfgj nagyon sokszor nem azért következett be a határozatképtelenség ós tanácskozásképp tc"fenség, - vagyis,amikor negyvennél kevesebb képviselő veit az üléstéremben,- ­mart a képviselő urak otthon he nyeltek, vagy könnyelmű szórakozások után jártak, hanee azórt,mert Részint kenyérkereső munKakörükoen végezték napi nnnkájuka t,más­részt a kerület és a választok ozer ós egy ügyeben járták a minisz tóriumokat. Bizony gyakran megesett,nogy a legfontosabb törvényjavaslat tárgyalásáról is lemaradt egy-egy / felír a tkozo tt képvisel őt ne megnéztük ennek okát, akkor kiderült,hagy egyik-másik választó ügyében kellett sürgős döntést szorgalma; ni,mert ettél _ sorsok,életek függtek.A minisz tor iumekban és egyéb hatóságoknál osai a délelőtti hivatalos órák alatt lehet tárgyalni s mivel e,z összeesett a pari a ­menti ülések idejevei, egyik a másik rovására ment. Ugyanezért kellett néha minisz­tert is reklamál ni, mert hiszen a minisztereket is tárcájuk ügyei foglaltai: le hi­v a fa lukoan. izeket &z akadályokat el kellett hárítani a komoly munka elől s ezért kellett megreformálni a parlamenti tárgyalásokot. .anr.e'k érdekében vezotii be ujóvtpl a,délután 5 órától kezdődő üléseket, iáyel interpellációk,vagy meg­h assaaolátott tárgyalásoigidejónjmint, például a kö 1 tségv ütésnél, a tanácskozás át­imLhat az éjfél utáni órákra is, a házszabályokat is meg kell re f ormain i. inna k el oké ? 7i tér o : ol yama tban y a n. A parlamenti tárgyai ások reformjától több és aredményaseb' munkát,a képvi siklok részéről nagyobb érdokiőáest,nívósabb vitákat és kevesebb sze­mélyeskedést /ár a nemzet.ügy ben elismeri Gömbös minisz tav Inc k ama magái láp itásá^ nak igazát,_hrgy nem az a fontos,hogy a parlament állandóan együitüljön-és gyártsál az ui törvényeket # 'hanem as»hc§y'a nemzet nagy kérdései^amikor ilyenek felmerülnefc| teljes - mo 1 rs'igmel §£ hivPtoatsáorral tár^'^xiö le. A társadalmi c ? 'beipolittkai 1 ős parlamenti reformkon kivül jönnek még /iiás ref ormok . is ,e Iránok, amelyek a változott élethez v ló a lkai :sz : ködás| jelentik számos v'onatkgsásban,igy. a gazdasági életben is. Ba-rra kerül rövidesen a hadirokkantak kérdésének revíziója a régen várt rokkantéörvény megalkotásával, a nyugdij kérd és ref o rmja, amely nem less pl yen,mint ami Íven riasztó ni: eket terjesz­tettek róla, £ z t-n az össze, érhetetlen ségi reform, később pedig a válasz tó jog re :­f ormja. Gazdasági r téren tervezi a kormány a hitelkérués megref orrnálá­sát,a tekének a nemzeti termelésbe való eresebb bevonását és természetesen a kül­földi kölcsönök ügyének rendezését. Utóbbival kapcsolatba! -kedv ező megoldásra rem.nyt ad az a Külföldi hír,hogy a külföldi hitelezők is ma értéssel viseltetnek a kormány törekvései iránt és e K írd ős megoldását jóakaratuk elősegíti. A gazdasá­gi téren* tervezett reformok közt szerepel a mezőgazdasági termelés megreformálása, Vagyis átállítása olyan árucikkek termelésére,amelyeket a küliöldi piacok felvesz­nek,még eeöig bizonyos vidékeken egységes típusú áru termelésére,amely mint márká­zott és teljesen megbízható exportáru biztosabban megtalálja . a külföldi vevőt is. Ugyancsak a gazdasági vonatkozású reformok közé tartozik s társadalombiztosítás megref ormálása, a mellyel a deficitet akarják eltüntetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom