Hetikiadás, 1932. január-december

1932-01-19 / 3 [1518]

UHSZAGOS LEVÉLI MH 3.SZ.193A.január 19. Nagy várakozások idejét éljük. Várjuk toy'bbi jeleit a so­kat hirdetett összefogó, mentő munkinak, várjuk a reményt erősítő, országok között egymással szemben megértést és önzetlenséget tanúsító cselekedeteket. Sokat várunk, sokat remélünk a közel iövőtől.Keményeink nem indokolatlanok t hi­szen vannak már biztató momentumok,melyek megadják erre az alapot, viem vagyunk' egyedül bajainkban,velünk szenved,velünk dolgozik és velünk együtt remél is a világ legnagyobb része. Látjuk,hogv^ az ellentétek az egyes államok között már nem olyan nagyok,mint évekkel ezelőtt,látjuk,hogy lassan mindenütt engednek a követelésekből és időnként minden fél tesz egy-egy lépést a másik fele. gzek a lépések persze eleinte meglehetősen rövidek és bátortalanok voltak. Ma már egyre erősödnek ós gyorsabb ütemben követik egymást. Nem is lehet ez máskép,hiszen a halogatás ' ' ..' , tovább rombol,nemhogy építene, ÜZ egymáshoz való közeledés,az igazi béke megvaiosit-.isának legnemesebb akciója élén ma már olyan nagyhatalmak állanak,mint Anglia és Olaszország. A nagy hullámokat vert Brüning-nyilatkozat is ezt a célt'szol"álja,hiszen addig nem lehet szó tartós békéről ^amig el nem tüntetik a háború utolsó maradványait is,meg nem szüntetik a jóvátételnek keresztelt, de sokKal in/.ább sarcnak nevez­hető óriási fizetésin kötelezettséget. Hogy mennyére nem lehet ezeket a fizetéseket jóvátétel­nek nevezni,arra érdekesen'mutat rá egy nemrégiben megjelent hír. a hír pon­tosan kimutatja,hogy Németország már sokkal többet fizetett,mint amennyibe az elpusztult belga és francia / területek újjáépítése került. A franciáknak^ további fizetésekhez való ragaszkodása azt célozza,hogy nemcsak ka to na i, ha nem gazdasági téren is tulsulvban legyenek Németországgal szemben,ha a saját anyagi erejükből nem megy,akkor éppen a németek pénzével. Örvendetes azonban,hogy a francia pártok sem követelik már egyhangúan az eddigi helyzet fentartásat. Az egyik nagy párt,a szocialisták többször mondtak olyan v íleményt ,hogy Németország terhein enyh i te ni kell,sőt olyan kijelentés is hangzott el, hogy teljesen töröljék a jóvátételedet. A d«log lényegét tekintve mellékes ? hogy ez a hangulat­változás a. többi nagyhatalom politikájának módosulása folytan kóvetekezétt be. Nem fontos az ut,nem fontosak a közbeeső állomások, fontos az a végső cél,amely mindenkinek szeme előtt lebeg, .z irányiúó személye is változhat,aminthogy vál­tozott is.üZ első lényeges legéstHoover tette meg ismert moratóriumával,ma már mintha Missolini vezetne. Európának kétségtelenül legkiválóbb államférfia hatal­mának teljes súlyával Brüning mellé állott,jogosnak és letbevagónak ismerve fel Németország követelését. Magáévá tette azt a jelszót, hogy szűnjön meg minden háborús fizetés,mert ezek a fizetések akadályozzák elsősorban az egész­séges gazdasági vérkeringés kialakulását. Brüning nyilatkozata világraszóló jelentőségű volt,de méltán állitható melléje Mussolini állásfoglalása, la még .idegenkedés mutatko­zik ezzel a gondolattal szemben,bizonyos azonban,hogy hivei szaporodni fognak és rövidesen kisebbségben lesznek az ellenzők,akiknek azután,akar tetszik,akár nem,el kell majd fogadni. i ussolini közvetve már felhivást intézett az európai államnkhcz,hcgy mondjanak le az egymással szemben fennálló követelésekről.érinek a felhívásnak nagy jelentősége abban van,hogy közös frontra van szükség az Amerikának fizetendő háborús adósságok törlése dolgában.Az a kétféle fizetési kötelezettség a legszorosabb összefüggésben van egymással., jóvátételben részesülő áll.mok ugyanis azt mondják,..ogy Jk nem mondhatnak le igényeikről, mert nekik viszont Xmerikának kell fizetmök.^ Mussolini éppen azt akarja elérni hogy az európai államok közös frontja birja rá rjnerikit a tartozások elengedésé­re, hiszen anyagi helyzete ezt megengedi,nem tartozik senkinek ós az euróoai felvevőpiacok fogyasztóképességónek emelkedésében kárpótlást találna. Lussolini sok sikert ért mar el ugy a bel-,mint a külpolitikában ós saját érdekünkben is kívánjuk neki megint a sikert. A mi aktiv szerepünk kicsiny ezekben a nagy kérdésed­ben.Várunk és bizunk olyan határozatokban,melyek a nagy közösségben a mi javunkra is szolgainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom