Hetikiadás, 1932. január-december
1932-01-05 / 1 [1518]
I.sz.l93£. január 5. --- SZAGOSLEV^,,^2.oldal. --i lSM * kamattal,? — K « ha6 Az ország pénzügyi helyzetének oz utóbbi hónapok legfontosabb eseménye a transzfermoratórium elrendelése volt.Lilyen nagy volt az erre vonatkozó rendelet közvetlen kihatása,mutatja az is,hogy a külföldi valuták és devizák árfolyama hirtelen^ az egyik napról a másikra visszaesett a zugforgalomban és az árfolyamzuhanások némelyik esetben az 50 százalékot is megközelítették.Mi az oka annak,hogy a külföldi valuták értéklésében ez a hirtelen~változás bekövetkezett és a magyar pengő árfolyama a Külföldiekhez képest olyan erősen megnövekedétt?! Ü tran£zfermoratórium,mint tudjuk,a magyar államnak a közületeknek és a magánosoknak a külföldi adósságaira vunatkozik es azt jelenti,hogy egyelőre egy évig, amig a rendelkezés hatálya szólj- adósságainkat nem kell külföldi valutákban fizetni. Ennek a körülménynek a mai pénzügyi .elyzetben azért van igen nagy fontosságaiért a külföldi devizáknak meglehetősen fogytán voltunk és éppen ezért a nyersanyag beszerzésre,imivei az ipar foglalkoztatását biztosíthattuk,nem maradt elég külföldi valutánk. Nem maradt,mert a külföldi adósságaink törlesztésére körülbelül évi 3C0 millió pengő értékű valutát kellett fizetni.A következő évben csak a legfontosabb államadósságokat fizetjük külföldi valutában,a többieket pedig csak pengőben kell befizetni a Nemzeti Bankhez ? a valutakészlei tehát megmarad a nyersanyagok bevásárlisára,bankó fedezetnek és mag fontos pénzügyi célokra. Ki történiK a Nemzeti Bankhoz befizetendő nagy pengőösszegekk A külföldnek semmi érdeke nem fűződik ahhoz,hogy ezeket a pengctorleszteseket k..igye az országból,mert hisz cdakint nem tud mit kezdeni a pengővel. Valószinü, hogy a külföldi hitelezők fel fogják hatalmazni a Nemzeti Bankot,hogy a külföldi adásságok cimén összegyűlt pengőösszegeket a magyar gazdasági élet javára valamiképpen felhasználja. Ezek az összegek a magyar gazdasági életet fogják táplálni s legfeljebb azt a kamatot,amelyért a magyar Nemzeti Bank kihelyezi^őket,fogják maguknak követelni a külföldi hitelezők. Lesznek valószinüleg olyan hitelezők is, • * akik bizonyos magyar vállalatokba akarják befektetni a pénzüket,tehát abból a pénzből,amit külföldre fizettünk volna ? kölcsönhöz jutunk, s ennek a nagy előnye nyilvánvaló. /; magyar pénzügyi gazdálkodás nagy lélekzethez jutott a transzfermoratórium elrendelésével,de nemcsak a pénzügyi helyzet,hanem az általános gazdasági helyzet is javult azzal,hogy a magyar kormány külföldi hitelezőknél Kieszközölte a moratóriumot. Azt mondhatná valaki,hogy végeredményben nem lehet nagy eredményt várni a moratóriumtól,mert ha letelÜk, - akár egy év múlva, akár pedig meghoszszabbitják, - akkor mégis csak mg kell fizetnünk az adósságainkat. Bzek az a dos*t :>k azonban akkor már nem fognak a mai mértékben fennallani ? mert a kormány közuen megkezdi a tárgyalásokat a hitelezőkkel a kamat leszálli tasára .Ez lesz a másodé'^nagy eredménye a transzfermoratóriumnak.Nyilvánvaló,hegy a mezőgazdaságnak ke^és jövedelmezősége mellett nem vállalhatjuk azokat a kamatokat,amelyeket jobb időben vállaltunk.^ mezőgazdasági termények ári*, nagy mértékben leesett, és általában olyan kedvezőtlen a mezőgazdaság helyzete,hogy magas kamatú kölcsönök mellett nem tudia a termelését rentábilisan folytatni.így akármilyen hosszú időre terjeszik is K a moratóriumot,ha újból kellene a magas kamatokat fizetnie,a mezőgazdaág megint csak súlyos helyzetbe kerülne, i*z árak esése ós a várható általánod ol^.;#bbódás következtében a nemzeti jövedelem meg fog csappanni,mert a termelt javak összértéke kevesebb lesz,mint eddig. Kisebb nemzeti jövedelem mellett pedig a régi súlyos^adósságokat nem viselhetjük el. Ezért valószinü,hogy az adósságok bizonyos mértékű lefaragása következik be legalább is a kamatok csökkentése révén. Jrdekes példáját szolgáltatta a tartozások leirásának Németország.Ugyanis,ami kor a fizetéseket és a béreket 10 szazaiákkal leszállították,ugyanakkor elrendelték, hogy miden tartozásból ós követelésből is le kell irni 10 százalékot.A nemzeti jövedlems megcsappanása kevésbbé érezhető akkor,ha a nemzet adósságai is csökkennek. Lég bizonyos idő el fog telni addig,amig külfiöldi hitelezőiinkkel msgállapadásra juthatunk a most elmondott kérdésekben. Ebből is latszik teh t,hogy a transzfermoratórium-rendelet egyelőre csak keret és most fognak a rendeletnek a hatásai és következményei kibontakozni.A külföldi hitelezők természetesen nem lettek volna hajlandók beleegyezni a moratóriumba,ha c<zt látják,hogy a belföldi hitelezők jobb?n iarnak,mint dk. 1 ár pedig a pénzügyi szanálást a külfö&di hitelezőkkel egyetértésben kellett végrehajtani,nem jelenthettük ki egyoldalúan,hogy nem fizetünk,mert azzal az állam hitelét renditettük volna meg .El Icell ismerni ,h^gy jogos kivánság ez a külföldi hitelezők részéről,hogy ők se járjanak rosszabbul,mint a belföldi hitelezők. /Folyt.köv./
