Hetikiadás, 1931. január-december

1931-03-31 / 13 [1517]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁH Borotvaélen. K. «*kció 13.sz,1931.március 31. A német-osztrák vámezerződós hirenek kipattanása világszerte olyan meglepetést okozott, hogy egyes államokban még napok múlva sem nyugodtak meg a kedélyek. A franciák,angol*k és csehek a világháború előtti időkből jólismert demarche-ot küldtek Berlinbe és Bécsbe, ahol erélyesen tiltakoztak' is a közös vámterület terve ellen. Ebből a nagy megmozdulásból világosan láthatjuk, hogy igen fontos és következményeiben jelentős eseményről van szó. A német és osztrák közös vámterület tervének nyilvanos' ságra hozása az angol,francia.mlasz tengeri megegyezés következménye. Nemetország látja, hogy ismét megalakult ellene az ügynevezett nagyantant, ho&y behajtsa rajta azt az évi 2500 millió aranymárka hadisarcot,amelyet jóvátétel fejében 36 esztendeig kell fizetnie. Ezt az elképzelhetetlenül óriás összeget a mult nyáron vállalta magára a volt szociáldemokrata kormány, de akkor meg nem tuiáa,mit csinál, mert nem gondolt arra, hogy milyen terhet ró a hetvenmilliés agyonsanyargatott nemzetre.,Tizenkét,évlg ugyanis az addig pontosan meg nem határozóit jóvátételi számlák tekintélyes részét ipari termékekben, szénben ós papirosmarkában fizették, míg a Young-tervezet szerint kizáróan, aranymárkát kötelesek Parisba küldeni. A gyárak készítményei, ós a német szen kibányászása a munkásságnak adott kenyeret, propigandát csinált a német iparcikkeknek és ráadásul a'győzteseknek kellett ügyelniök arra, hogy ne romoljon a márka nemzetközi értéke,mert akkor ők járnak rosszul a papirospénzzel. Ilyen körülményék között Németország valahogyan eltengődött,a mult nyár óta azonban rosszabbodott a helyzete, níert korlátozták kiviteli lehetőségeit, hogy ezzel•védjék,az antantállamok iparcikkeit. Ma körülbelül hárommillió munkanélküli munkás ól német földön, akiket kénytelen az állam megvédelmezni az éhenhalástól. Megállt a gazdasági élet és ráadásul az orosz szovjet megkezdte az úgynevezett dumpingot,először mezőgazdasági, maid ipari terményeivel. A gabona ós fa árát annyira lenyomta, hogy Európában, sőt még, Amerikában is tönkretette vele az őstermelőket. Kost kezdődött az iparcikkek dumpingja, amire jellemző példának csak,azt említjük,meg, hogy egy év alatt,ötven millió izzólámpát küldenek Európába, darabonként 40 fillére; áron, amig náluhk 1-2 pengős forgalmi árak vannak. A szovjet eléri célját, mert nyugtalanságot,bizonytalanságot, kenyérnélküliséget és elégedetlenséget támaszt egész Európában, ami csak növeli a. forradalmi hajlandóságot. Vonatkozik ez elsősorban Németországra ,ahol a mostani polgári kormánynak nem volt más választása,mint vagy szabad utat nyit a felforgató bolsevizmusnak, vagy pedig gazdasági téren, piacának megnövesztésóvel menti meg a lakosságot. Természetesen ezt az,utóbbi módot választotta, már csak azért-is, mert a vele egy törzsről származó osztrákok,szintén hasonló helyzetben vannak. Bécsben'is pang minden,, két milliós város és,nincs hozzá megfelelő, terület,, ahol- kereskedelmét ós iparát foglalkoztathatná. Az egykori császárváros középeurópai vezető és irányító szerepét elvesztette, ma jóformán Bécs jelenti Ausztriát - környék nélkül. Ha közös vámhatárt csinálnak és sikerül nekik még néhány mezőgazdasági államot is megnyerniük, akkor terményeiket és iparcikkeiket egymás között könnyebben es - nem lévén a vámok tekintélyes összege - olcsóbban órtókesithetik. Az ilyen nagy gazdasági egységek természetesen nyugtalanságot,keltenek a többi országiban, ahol érzik, hogy ellenük irányul ez a szövetkezés és az ő gazdasáági érdekeiket fenyegeti, tehát a győztes jogán szeretnék elgáncsolni. Németországra akkora jóvátételt vetettek ki, hogy nem tudja fizetni. Háborúra nincs felszerelése, tehát gazdasági eszközökkel iparkodik kiszabadulni a harapófogóból.A németek tudják,hogy fegyverrel egyik nagyhatalom sem meri megtámadni, mert a háttérben ott vigyorog a szovjet vörös képe a győztesre is, vesztesre is egyaránt. A franciák köré csoportosult hatalmakat a gazdaság; kérdés,mellett inkább a politikai nyugtalanítja,mert attól félnek,hogy a német gazdasági kapcsolatok és a berlini irányítás politikai ós hatalmi szempontból,is felborítja a mai európai erőviszonyokat. Az az egv bizonyos, hogy fl párisi békék ota nem táncolt ilyen borotvaélen a mi földrészünk sorsa.