Hetikiadás, 1931. január-december

1931-03-17 / 11 [1517]

V.ÉVF. A gazdasági együttműködés. Irta: Dr. .Jiuár János m.kir. kereskedelemügyi és gazdasági miniszter. Annak s politikusnak,aki ma felelősségteljes helyen raüuödik, elengedhetetlenül, jó adag optimizmusra van szüksége ahhoz,hogy, az ügyeket vezethesse, egyébkent nem állhctná meg helyét a mostani körülmények kőzött .En a háborús és háború utáni évek szomorú tapasztalatai dacára most is erősen bizom a gazdasugi helyzet javulásában. Bizormos, hogy nem minden az egyes államokon és ezek hivatott vezetőin fordul meg, s ez, természetesen, meg inkább áll egy oly kicsiny gazdasági területenV mint amilyen a mai Ifegyarország., Nézetem szerint a helyzet kedvezőbbre válásának egyik . olengedhütétlen előfeltétele itt a közkiadások

, lényeges osöK

ken.té.se. AZ állam, a községek, stb. az utóbbi évtizedek folyamán, talán ,kissé túlságosan igénybe vetnék a polgárok teherbiró képességet. Az akkori, viszonylag, kedvezőbb gazdasági helyzetben , ez bizonyosan jogos volt,' ha azonban lassan vissza akarunk térni a rendes

/ gazdasági körülmények közé,- az erők szabad érvényesüléséhez - aKkor hozzá Ttell fognunk a 'felesleges közüzemek csökkentéséhez, a túlságosan ...egnövekeiett állami szervezed lefaragásához,ami természetszerűleg majdan /ÓZ adóteher lényeges kisebbedéséhez is vezet. / Az európai, sőt a vi1ár"/azdasári viszonyoknak ez idő szerint való erős egymásbafonódottsága mellett az álTamnk erőtől j.RB

ehb együttműködését is feltetlenül szükségesnek tartom. Ebben a tekintetben,az előkészítés terén, követésre méltó utat mutatott a Nemzetek Szövetsége.Azonban, saját keserű tapasztalatainkból eléggé jól tudjuk ,hogy az elméletnek, bármilyen szép legyen is-, a -megya 1 ósitása, a gyakorlatba való átvitele, nem olyan könnyű dolog. lagyarorszásr,mint a múltban,ugy most is, mindig hajlandó a mas államokkal^való gazossá i együttműködésre,hiszen a közeoeuróeai államok sorában a, lerelso völt,amely - első önálló vámtarifájának életbeléptetése után ,- már 1925 január elsején teljesen megszüntette a behozatali ás kiviteli korlátozásokat. Sajnos, ez a ió példa nem napion talált követésre! Az európai gr-zd a sági ?/?,'óy et.seg

n

ek feltétlenül nagy előnyei v9Inának,azonban,sajnos, ennek .Térése még a távol jövő kérdései közé tartozik. Örvendetes ., hogy az utóbbi időben az úgynevezett regionalis együttműködés jelei egy re / gyakrabban mutatkoznak , es ezek , bizonyára nagy európai gazdasági szövetbe- felé vezető ut mérföldköveinek tekinthetők.^ iázt illetőleg, elegendő talán, a "Balti záradékára, a skandináv államok együttműködésére és a ^.agy arorszag és Ausztria között a szorosabb gazdasági együttműködés tárgyában nemrégioen megkezdett tárgyalásokra 'mutatni." Ha ezek a tárgyalások a meglehetős nehéz kezdeten tul jutottak,akkor valószínűleg könnyebben adódik majd más középeurópai államok csatlakozásának lehetősege is. Az eképpen keletkező gazdasági egységes magát ól értetődik, élénkébe) árucseréhez és igy - munkamegosztás es racionalizálás ellenére is 7 / nagyobb munkaerő foglal koptatásához, tehát a munkanélküliség csökkentéséhez vezetnek. Ebben, a g /d.asági együttműködésre való igyekezetben látom,a gazdasági^elyzet javulásán else - szerény - jelét. Bárcsak tovább haladnának az európai államok - közös érdekeikre való tekintettel- ezen az utw és minél szorosabb együttműködéssel siettetnék a háborús ós háború utam idők rettenetes utóhatásainak megszüntetését !. fil.t.ófífí..lélek» A " Statisztikai Havi Közlemén ek'

1 legújabb száma szerint az 1930.év negyedik negyedében 25.490 házfss . ot kötöttek, az álveszülöttek száma 50.953„volt, meghalt 33.024, a természetes szaporodás tehát 17.909 v9lt.Az előző év utolsó" negyedében e természetes szaporodás 12.414-et tett ki.Az 1930. egész évi természetes szaporodás 81.688 lélek volt.