Hetikiadás, 1931. január-december

1931-03-17 / 11 [1517]

Il.sz.l931.március 17. Magyarország Európa, egyik legsűrűbben lakott országa lett. A legutóbb lei olytátott népszámlálás előzetes eredményei már ismeretesek lettek. A beérkezett adatok alapján,a Központi Statisztikái Hivatalban megállapitották, hogy Qsonksmagyarország lakossága az elmúlt tiz óv alatt a természetes szaporodás révén közel 10 százalékkal növekedett. E mellett azonban még a kivándorlást is tekintetbe kell venni, amely nagyobb volt,mint a bevándorlás az elszakított, területekről os más országokból.így azután a tényleges gyarapodás végeredményben csak 8.7 százalék.A népesség száma a múlt esztáncra utolsó napján /ekkor történt ugyanis az,összeírás/ 8.683.740 volt. Tiz évvel ezelőtt az utolsó előtti népszámlálás alkalmával 7.989.069 lélekszámot számoltak össze. * gyarapodás mértéke azt,mutatja,hogy, népünk általában megtartotta tormásze.tes •szaporodási erejét, bár az egyes- városok ós vármegyék között történt belső benáneorlások mutatlak,hogy•összeszorított határaink között, mint egy megzavart méhkasban, nyugtalanul kereste a lakosság nagy része az elholyoíkedlst• , . .. ' A legnagyobb szaporodás a pestkörnyéki városakban volt,azonkívül az északkeleti megyédben, míg a ../]-dunántúli megyék szeporasága a legkisebb. Kedvezőtlen tünet az,hogy a kisebb ipari városok felszívó ereje megszűnt ós azok a meddőség felé közelednek, míg a főváros környéke az egész országra vonzó hatást gyakorol és ezáltal útját állja az egészsói ;s d'ecentralizalódáéinak. A tényleges szaporodás egyforma volt a vármegyékben és törvényhatósági varosokban! a főváros lakossága az országos átlagon alul szaporodott,viszont Budapest környékén 40 százalékos volt a sz; porodás. . A népesedési adatok azért,is fontosak, mert messzemenő következtetéseket lehet levonni belőlük gazdaságpolitikai téren is. Legutóbb például a parlamentben uraltak arra, hogy Magyarország a mostani statisztika tanúsága szerint Európa egyik legsűrűbben lakott állama lett ós csak,Dániában, Svájcban ós Belgiumban nagyobb arányiagosan a lakosság száma,tehát ezekben az országokban esik egy-og-y kilométerre több lakos, mint nálunk. Ebből az követkéz ik^hogy olyan gC'Zdasagpclitikát kell folytatni, amely ennek & sürü • lakosságnak eltartását lehetővé teszi. A mezőgazdaság egym.,gában nem elégilyen nagyszámú ember loglelkoztetásár... ilyen kis területenf Ezért s'zükseg van,az iparra is, amely szintén sok embernek ad kenyeret. Meg kell találni tehát azt a határvonalat, hogy a mezőgazdaság fejlődésének ne ártsunk, de lehetővé tegyük az ipar fejlődését is. amint látjuk, a népesedési problémák összefüggnek sok ogyebb problémával is. ^ A rostj3LÜ"bejs 'íálcj.bo;\ szur'inij Bu.cÍLipcíS"b3fioic l«004-»o99 Xcilios£i Vcin^ Budapest tehát belépett a milliós európai városok sorába. A fővároson kivül még két város vSn százezren felüli lakossal, még pedig Szeged, amely. 135.131 ós Debrecen, amely 117.410.lakost számlál., Érdekesek a férfiak ós nők megoszlását mutató-adatok is. Az Összes népességből ..245.561 férfi és £.438.179,a nő. A férfiak száma az,utolsó 10 évben 9.6 százalék!:- 1 növekedett, a nőké ellenben osak 7.8 százalékkal. A háború után keletkezett nagy no többlet tehát jelentékenyen megenyhült. Éz azonban csak országos átlagban igy, magukban a városokban azonban megnővekedett „ netobbiet* gigász trió tüneti hogy igen hagy emelkedés mutatkozik a lakóházak számában. A háború utáni fölabirtokrendezós ,sorári tömegesen kioszt<t><bt házhelyek és : z ennek folytán fellendült házépítési tevékenység magyarázza meg e-zt a nagy szaporulatot. h nepszácuálásbun ezúttal először a munkanélküliek számát is igyekeztek megállapítani. A számlálóbiztosok az összesítő iveken bejelentettek a munkanélkülieket valamennyi ipari és értelmiségi foglalkozásban, a mezőgazdasági munkások közül azonban osak azokat,akiknek a munkanélkülisége legP 1 fiYíh hl+ hnrifMi nto +«•*»+ • mnnL'-Ti il Írül i , '• n - Lr i 1 nan- mAil rm m-nTol 1 '•ni + n+f o nó»r 227.828 lelek, ez az összes népességnek körülbelül 2.6 /©-át teszi,a kereső népességnek pedig körűiből ül oz 5.5 /ó-át. Az ipari jellegű városokban természetesen jóval magasabb a munkanélküliség aránya,mint a mezőgazdasági jellegű vármegyei varosakban. " r~