Hetikiadás, 1931. január-december
1931-03-03 / 9 [1517]
Egyesülés- gyülekezés. Irta:, Or.fisak Káról y m.kir. kormányfőtanacsos,orsz.gyül.képviselő. • .., .• ' i -.íá ^jjl-fc,. " . Jl Elismeresm.hogy sok a jogszabály,elismerem,,hogy sok a korlát,,és felvetem magamnak,azt a kérdést, hogy vájjon, a háború és a forradalmak után elérkeztünk-e már ahhoz az időponthoz,amikor a korlátokat meg kell szüntetni ,ami-• kor szabadabb mozgást kell,biztosítani a társadalomnak, a gazdasági ,éppúgy, mint a politikai es kulturális életnek,stb., az élet minden vonatkozasának.En megfelelek magamnak: igenis, meg vagyok győződve, hogy elérkezett ,az az idő,ami kor nekünk,azokat a korlátozásokat,' amelyeket az élei a háború ós forradalmai után tánkkónyszeritett,lassan-lassan eltávolítsuk., Itt kapcsolódom a szabadságicf^ok kérdésébe. En nem gondolom, hogy azok,a követelt szabadságjogok ,amelyekeu, bizonyos oldalról hangoztatnak,meghozzák ; ÍViagyar©Bszágnak a mennyországot. En,például, az egyesülési ós gyülekezó: jogot mas szemmel nézem ás,másként értékelem,mint a t. ellenzék,mert az ellenzéknek ezzel az a célja,, érhető ós világszerte tapasztalt célja, hogy a politi kai hatalmat a ij.a«a részére megszerezze. Bár, hiszen azért élünk parlamentaris; életet, hogy az ellenzéknek ez a jogcime meglegyen,és ezt a jogcímet,amennyi re tudja, a politika terén és a közéletben is érvényesitse. ,En,az egyesülési jognak, az egyesülési jog kodifikálásának túlságos nagy értéket nem tulaj donitok ós pedig azért nem, mert hiszen könnyű volna azt, kodifikálni,mert akár az osztrák Kcalitionsgesetz-et és akármelyik nyugati törvényt vesszük ,ha leforditjuk, elméletileg,a z ,mind jó, Itt azonban az a fontos, nogy annak a törvénynek,vagy szabálynak kezelése es végrehajtása, hogy : szabad államban szabad egyesülés,- miként történik, ás nem az a fontosj hogy kódexet iktassunk be a magyar törvénykönyvbe. El ismerem,hogy az egye sülesijog kodifikációja nem nehóz^ az egyesületek feletti ellenőrzés sem nehéz, hiszen az előbbi es a mai jogallapot 'között a különbság csak annyi,hogy előbb, ha a belügyminiszter nem válaszolt 40 nap alatt, abban az esetben az. az egyesület megkezdhette a maga működését,, mig ellenben most, ,csak abban az esetben kezdheti meg,, ha a belügyminiszter láttamozta az alapszabályokat .Ez teh a t nem nagy kérdés és a 1 egnagyob b kés zséggel hozzá iáru 1 ok. hoyha sorra kerül az egyesülési jogra, vonatkozó törvény javaslat,az törvénybe iktattassák ás az egyesülési jog nál unk , kori i f i kál tassék. • A gyülekezési jog mar nagyon nehéz dolog, a gyűl ekezés i jog már a politikai rmportunitás kérdése j Hf Itt is a végrehajtás a legfontosaob,hogy tudniillik miként kezelik azt a gyülekezési jogot és milyen mertekben szabad azt megengedni egy,olyan országban, mint a mienk,amely megcsonkítása,,gazdasági krizise,ás szerencsétlen nemzetközi helyzete folytán annyira ki van téve zavaroknak és mindenféle olyan hatásnak, amely politikai és alladalmi életét megzavarja.,A gyülekezési j og kod i f i kál ááához én a magam részéről legalább egyideig, őszintén bevallom, nem mernék hoz zány úl ni,mert ezen a téren nagy, sőt végzetes hibákat, lehetne elkövetni.Hiszen láttuk,' hogy a gyülekezési joggal való viszszaéléséek micsoda, óriási következményei lettek,még az apróbb vidéki gócpontokban is. Júinden a végrehajtástól függ,akár csinálunk kódexet,akár nem, és elvégre korma.nynak. amely a hatalmat kezeli, mindig kel 1 1 ennie ás hogy az a kormány miként kezeli a gyülekezési jogot,- amely ha kodifikálva nincs is,azért természetesen minden modern államban fennáll - az megitélás dolga. , , iVn,akik a kormány mögött állunk, nyugodtan a kormányra bizzuk ennek gyakorlását!
