Hetikiadás, 1931. január-december

1931-01-27 / 4 [1517]

iyól i^nuar «™Í«ÜUJ LCVCLIAH - t látocratás. K.«ak6ió sos kölcsönös nyilatkozatokon kívül V£ ge is van. üz a jelentőség nem közvetlen hatásában mutatkozik,mert ez alkalommal semmiféle revíziós blokk megalakult'- ~- nincs ki látás, hanem j jelentőség a két állott közötti viszony állampolitikai struktúrájának kialakulásában mutatkozik* \ m Ausztria :"agyarországgal négy évszázadon keresztül áz ur-lkodó ház közössége révén szorosan összeiuzv~ eit és IV -.r ország erre a viszonyra könnyen ráfizethetett volna,ha nem fejt ki elég erőt .a csaknem állandó beolvasztási törekv e se ,i el szemben. Az Ausztria el len csaknem szakadatlanul Vívott függetlenségi harcainknak azonban állandó árnyékául szegődött az az aggodalmas kérdés,hogy mi képen állhatja meg helyét az Ausztriától elvált független i .a arország, szomszédjainak mag/ar területekre irányuló aspirációjvai ""szemben. Azok, akiket ez az aggodalom gyötört,, egy re szorosabb v is zonvt sürgettek Ausztriával, mert szerintük az uralkodóház négyhatalmi pozíciójának minden súlyával védelmezi IVgy arország^ területét, ezeknézete szerint az európai müv el ts égi nagy német aulturközössóg nevesébe veszedelmes a megy ar kultúrára,mint az,ha magyar véreinket az apró kulturátlan balkáni nációk barbár elnyomásának ki szolgáltatjuk, akik kíméletlen vadsággal vetik rá magukat a magyar kulturális órtékeíc lerombolására ós a föld színéről való eltüntetésére. O . , Ugyan ki gondolhatta voliia,hogy a 67-es / kiegyezés után

r

.

: tv -n év múlva ós Ferenc József halála után alig ket évvel, már veres aktualitást nyer ez a kérdés. A függetlenségét visszanyert Magyarországot barbár kegyetlenséggel szétdarabolták és

a

megcsónKÍtott vérző területeit oda etették az állig fegyverben álló szomszédos népeknek. Nr^ürorsz^gpéldátlan türelmességgel viseli el sorsát• iaael azönben nemhogy engedékenységre ösztönözné szomszédait,hanem inkább csak felfokozza engesztelhetőtlensegüket.A szomszédos népek rabigájába vetett közel o és félmillió magyarnak mindent el kell. szenvednie es mig azelőtt azon tanakodhatott, hogy t '\us ztriával.vagy Ausztria ellen poli izáljon-e, most elérkezett oda,hogy nálánál alacsonyabb műveltségi fokon álló nemzetek egyszerűen a nyakára ültek és legaurvabb zsarnoki módon megfosztják természetes elemi nemzeti" jogaitól is. időközben Ausztriában jelentős változás történt ós most az eddig uralmon levő vörös rendszer és a'Németországba való beolvadás gondolata bizonyos fokig ellanyhult, Ausztria ráeszmélt arra,hogy önálló életet is élhet ' Qjs az erre irányuló törekvése elsősorban arra készteti,hogy .'\

; arors zág feíá íorditsa tekintetét, Bethlen István gróf bécsi látogatásának célja nem irredenta ós revíziós törekvések elősegítése,vagy- az ezekre irányuló tarvek összekovácsolása,hanem a reálpolitika elvei alapián,az adott helyzet megfelelő kihasználásával, a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával,e-z elérhető gazdasági ós politikai előnyök biztosítása volt. 7 ikor körülöttünk fegyverben álló szomszédok lábhoz tett fegyverrel vesztegelnek ós várják a pillanatot,ami kor ránk törhetnek, találnunk kell kifelé vezető utat és ez az ut Ausztrián keresztül vezet . Auaz.ria. részünkre I jelenleg is a íy ugat euró oa felé vezető utat jelenti. Bethlen István gróf bácsi látogatása ennek a 'a , teurópa felé vezető útnak megnyitását és biztosítását szolgálta. JJzen ez uton kall keresnünk Magyarország jövőjének elősegítés Jt,mert ezen az uton i: pcscl _,vunk bele Nyugateurópa szellemi es gazdasápi áramlataiba ás ennek az útnak nyí -vatartásá* val és megvódelmezésével tel jesitnetjük négy történelmi hív atásuhkát. alzen az uton állja meg hely ét léagyarország az eljövendő ezer esztendőben is és mai helyzeténél sokk.él jelentősebb tervezőként ,mint a nyugati műveltség védőbástyáié teljesiti hiv.tását }

önálló államkent, a kelettel szemben. "