Hetikiadás, 1931. január-december
1931-11-03 / 44 [1517]
/:"Syrr" 2.folytatás:/ Leila "bájos arcán lassan peregtek 1c a hála forró könnyei. - Allah,akinek mérhetetlen a bölcsessége,adjon neked érte hosszú életet!... - Ha parancsolod,hazavitetlek!...De...ha...tudnál egy kissé .. .szivelni.'.. Syrr lehorgasztott fej jel,lehunyt szemmel várta a'befejezetlen kérdésre a sorsdöntő választ-Leila szive csodálatos érzéssel telt el.Nem látta ugyan még megmentője arcát,' _ de tudta,hogy a sors elválaszthatatlanul hozzáköti ehhez a délceg ifjúhoz. Lángra gyúlt arccal suttogta: - Talán...tudnálak szeretni...ha látnám arcodat!... Syrr nem sokáig habczott,hanem lerántotta az arcát eltakaró titokzatos fátyolt. Leila lassan ráemelte szemét és boldog meglepődéssel kiáltott fel: - Asszad pasa!...A hos!... A pasa vágyakozva nyújtotta feléje erös karját éo Leila túláradó gyönyörrel vetette magát bele... Syrr még sok-sok éven át a szegények támasza és a gonoszak ostora maradt, de egyetlen feleségén, Leilán kivül soha, senki meg nen tudta, heg:/ a Titok rejtelmes fátyol* alatt Damaszkusz urának, a hatalmas Asszad pasának arca rejtőzik. - CSELEBI HASSZÁN A pénzügyi helyzet a népszövetségi, bizottság távozása után. A magyar közgazdasági élet azelőtt a nehéz kérdés előtt áll,hogyan biztcsitsa az ipari termelés fenntartásához szükséges nyersanyagot. Nyersanyagok és f álgyáztmányok nélkül ugyanis a gyárak alig pár hétig tudnák fenntartani üze műket, mert közben kifogynának a készletekből. Ezt a szükségletet tehát boztositani kelljnár pedig a behozatalra kerülő nyersanyagokért és félgyártmányokért külföldi devizákkal kell fizeiiti,mert még egyelőre nincs kifejlődve az a rendszer,hogy csereüzletek utján jussunk hozzá az ipari nyersanyagokhoz. Vannak ugyan kísérletezések ezen a téren és sikerrel járt némelyik ggcárnak az a próbálkozása,hogy hosszú időre szóló nyersanyaghitelt kapjon a külfölden, de általában mégis devizák i kai lehet csupán biztositani nyeranyagszükségleteinket. A hiba ctt kezdődik,hogy a birtokunkban lévő devizákra más célból is szükség volna. A népszövetségi bizottság vizsgálatai alaaján azt a következtetést vonta le,hegy meg birjuk fizetni külföldi tartozásainknak esedékes részleteit és a kamatokat, ami évenkint együttvéve 300 millió pengőt tenne ki .Honnan vegyük már most azt a 500 millió pengőt? Csak ugy lehetne előteremteni,ha kereske delmi mérlegünk 300 millió pengővel aktiv volna, azaz évenkint ennyi összeggel többi/ árut vinnénk ki az országból,mint amennyit behozunk, gzt °zonb".n majdnem lehetetlen el érni. Legnagyobb kivitelünk mezőgazdasági cikkekből van,márpedig mezőgazdasági cikkek értéke nagyon leesett s még akkor is,ha nagy mennyiséget vinnénk ki,ez pengőben kifejezve sokkal kevesebbet jelent,mint azelőtt,Gazdasági szakembereink közül sokan kifogásolják azt, hegy a népszövetségi bizottság nem adott moratóriumot kifizetési kötelezettségeinkre, hanem ridegen megkívánja azok teljesítését. Inkább hagyták volna meg az országban a pénzt, mondják ezek a. szakért ők, akkor közgazdaságunk ham' rabb talpra állt volna és azután könnyebben tudtuk volna fizetni adóságainkat. Gr zőasági szakembereink másik része arra az álláspontra helyezkedik,hogy amennyire csak lehetséges teljesíteni kell külföldi kötelezettségeinket ,mert ezzel az ország hitelképessége növekszik, aa nem fizetünk.elrontjuk a hitelünket és akkor ujabb kölcsönökhöz nem juthatunk. / folyt köv. /
