Hetikiadás, 1931. január-december
1931-10-20 / 42 [1517]
.-._„ L_l_| Hr , Heti kiadás. 42.sz.1931.október 20. 7 , 1.oldal. Hogyan kell megválasztani a használati lova ka fi Egész más nézőpontból kell elbirálni a tenyésztésre,szolgáló lovat, mint azt }/ amelyiket használati lónak választunk ki.A tenyésztés c élj Ír a faló kiválasztás sokkal szigorúbban történik,nagy figyelemmel kell lenni a származásra, ...Tx...::::>. fajtaszilárdságra, vérmérsékletre, - de ezeken felöl, a,ló küllemóre"es mozgásának milyenségere is. * használati lovak kiválasztásinál azonban fontosabb az edzettsóg és munkabírás kérdése, és a ló származása meg küllőmé csak annyiben jön számitásba, amennyiben ezekből vissza lőhet következtetni a munkabírásra is edzettsógre. Flósz Béla államtitkár, lótenyésztési főigazgató előadást tartott ezekről a kérdésekről, és hangsúlyozta azt, hogy a lovon eszlelhető hibákat mindig a lóra,váró munka figyelembevétel ével koll elbirálni. Tehát nemcsak a hibát kell megállapítani,la a hiba jelentőségét ^s át kell lát* .ni- Tűrhető hibákat el kell nézni,na a ló különben alkalmas a célba vett,munkára. Az úgynevezett hibátlan ló néha kevésbbe megfelelő,mint a kisebb hibát mutató ló, amelynek hibám nem jelentősek,de amelynek származása és fontos tulajdon ságai esetleg kiválóak. Azért nem szabad a hibákra v. dászni, hiszen alig van ló, amelyiken valami hibát kimutatni nem lehetne. Mi tői,függ most már valamilyen hiba jelentősége? Egyrészt attól,hogy a lovat a reá váró munka elvégzésében akadályozza-e, másrészt pedig,hogy,a hiba nem fejlődhetik-e olyan természetű bántál orom, hogy az aztán alkalmatlanná teszi a lovat munkája elvégzésére. Lehetnek ugyanis olyan hibák, amelyek b ín falómmá fejlődve időleges,vagy állandó munkazavarokat,idézhetnek ele s ezeket a hibákat kell különös figyelemben részesíteni a vásárlásnál. Ismert hiba például a paták gyürüzöttságe, amely „előfordul olyankor is,ha egyébként a pata alakulása szabályos, A gyürtizöttségről legtöbben csak a iinyit,tudnak, hogy patacsontsülyedéssel járó patagyulladásesetén szokott kifejlődni és hogy ez a bántalom meg- megújuló gyulladás mellett sántaságot okozhat. Tudni kell azonban,hogy a gyüruzöttség nemcsak patarokkantság ós gyulladás kövot ke a tó bem jelentkezhet! k, hanem azoktól teljesen függetlenül is.,Meg pedig je? lentkeani szokoti egészséges patáknál is,olyankor,ha a ló takarmányozása,szabály talán volt,ha a lovalt időnként váltakozva nagyon nedves, majd nagyon száraz legelőn tartózkodtak s egyben na gyen szűkösen takarmányoztattak. ilyen gyűrűk hasonlóan fej lödnek,mint a tehenek szarvgyürüi. Ha a lovak más viszonyok közé kerülnek,a gyürü a szaru növekedése következtében, úgynevezett len öv és által eltűnnek. Az ilyen gyűrűktől tehát,amelyek nem gyulladás következtében keletkeztek, a vásárlásnál nem szabad félni. Sokan csan .póknak tartják azt,ha némi eltérés mutatkozik a két csánkizület,belső felülete között, iedig ez még magában nem baj,, egy kis eltérés egyáltalán nem számit, knnál súlyosabb hite az igazi csánkpók, amely súlyos tennészetü izületi gyullad ís, „s amelyetarról lehet fel ismerni, hogy, mindig együtt jár a far izmaiban fellépő sorvadással. A csánkpók későbbi szakában fejlődik ki a csontdaganat, a pók. Sokszor összetévesztik az őztetemei a nyultetömmel,pedig az egyik sohasem fejlődhetik a másikból. Az Őztetem nem okoz a munkában bajt, még akkor sem,ha nagyobbra nő. Hibás az,a következtetés is, hogy a csontkinövés az állat életében érdes felületű ás azért az. inat dörzsöli. Legfeljebb, ha az in alatt fekszik, akkor kinyomja az inat helyéből és gyulladás keletkezhetik. A csontkinövések közül azok veszély esek,amelyek a labtőizületekhez közel keletkeznek, mert idült gyulladáshoz vezethetnek. Tofáb'bá nagy óvatossággal kell megitelni azokat a csontdaganatokat, amelyek közel feküsznek a lábvégek izületéhez,vagy pedig az „izületeiven mutatkozna^. Ezekhez az utóbbiakhoz tartoznak a kaptak,a különböző vápák és gyürütetemek. Mindezek különböző gyulladásokkal járhatnak és az izületek mozgékonyságát akadályozhatják. Hogy melyik az ártalmas ós melyik az ártalmatlan csontkinövés,azt csak különleges,szakszerű vizsgálattal lehet megállapítani. A nyul tetemet nem szabad összetéveszteni a csontdaganatokkal .Nyul tetemről tulajdonkép csak akkor lehet szó,,amiker a csánkizület hátulsó ,hosszú szalagjának gyulladása ás megvastagodása áll elő. Ez rendesen a kardos állassa], összefüggésben szokott előfordulni.Ha a ló igénybe /vétele nem jár együtt a csárl Ízület túlságos behajlításával,tehát ha nincs szó pl. ültetésről,vagy magas iskolás dreszirozásrol,akkor a kardos állás nem fogja a lovat a munkában akadályozni,még akkor som,ha a nyultetem kardos állással párosult is.
