Hetikiadás, 1931. január-december
1931-10-13 / 41 [1517]
H e t í k 1 a d a s. K.-Z^Ó 41.sz.1931.október 13. :- , 1. oldal. _A kö telező valutabej elöntés eredménye. A pénzügyi g-ehézsegek kiküszöbölésére,mint ismeretes,a ^ormany clron delte,hi.gy 230 pengő értékben felül mindenki jelentse be a valutáit ás egyéb fizető eszközeit,akár itthon vann'k azok a birtokában,akár a külföldön.Az eddigi értesülések szerint a bejelentések megielöltek az illetékes tényezők várakozásának át alóg jelentékeny ösezegr- rúgnak.A Magyar Nemzeti Banknak jogában ^11 a bejelent tett valuták es devizák be szolgáltatásit elrendelni és azok ellenértékét pengőben kifizetni. A Nemzeti Bank 'már ki is küldte a körleveleket,hogy 2 tulajdonosok, szolgáltassák be aranjórtókü valutáikat t és devizáikat.Ha ez rövidesen megtörténik, akkor a Nemzeti Bank,ércpénzfedezete számbavehetően emelkedni fog. Az 1 kérdés már most,hogy milyen hatása lesz ennek w „ 3Z:,porul tnak? iülsős/irban a Nemzeti Banknak meg lesz á lehetősége arra,hogy a bankjegyforgalma t növelje és igy a pénzszűkén könnyitsen.Snnél is lantosabb azonban,hogy a Nemzeti Bank nagyobb v a lu ta ké szl étéiből könnyebben el égi ti ki majd az ipsr,s iltallb-m 0. importőrök valuta szükségletét. Ezáltal könnyebb les£ a ny erserny agbeho z a tal ós / termelés fenntartását nem fenyegeti vészedéi em. Itt,meg kell állni egy percre és meg Kell vizsgálni,hogy miért lett a magyar gazdasági életnek a legfontosabb kérdésévé a külToldi nyersanyagok behozatalának a problémája? Tudvalevőleg a magyar iparágak jelentékeny része nem belföldi nyersanyaggal dolgozik,igy pl.a textilen: rok,amolyek a gamutot,vágva fonalat a külföldről t hozzák, be. Rendes körülmények sózott ez^em ütközött nehézségbe,de most az erszágban levő megcsökkent valutamennyiségből az ipar nem tud w annyi valutára szert tenni,amennyi a külföldi nyersanyagok vásárlásához szükséges, már pedig ezeket az anyagokat annak az államnak a pénznemében kell kifizetni,ahol a vásárlás történik. Ha nincs nyersanyag,fenntksd,a gyártás ós újból navekszik a munkanélküliség. Ezt sommiesetre sem szabad kockáztatni,mert a gazdasági életben .amúgy is csökkent az intenzitás és mindenképen biztosítani kell azoknak az üzemeknek a működését,amolyok a valutabajoktól eltekintve egészségesek .Ezért a Nemzeti Bank minden ereiével azon van,hogy a szükséges valutákat,amelyek a nyersanyagok beszerzése céljából nélkülözhetetlenek, előteremtse. A kereskedelmi minisztérium kezdeményezésére arról is tárgyalnak, hogy állami garanciával tegyék lehetővé a zökkenésmentes külföldi beszerzéseket. Különben ezen a téren az általános;pénzügyi krizis egész szokrtlan eljárásokra készteti :.z egyes államokat. Pl.Brazíliában óriási kavémennyiségek vannak felhalmozva eladatlanul,mint tuajuk a magyar kávábehozotcl nagy része szintén Brazíliából ered. Németország viszont eladhatatlan ip-ari cikkeknek van bővébon. Minthogy a valutahiány,?zonkivül a pénznemek és az arany áringadozása a távoli országikkal bizonytalanná teszi a penzüzeleteket,a pénz kiküszöbölésével akarnak .r talmas árumennyiségeket kicserélni. .Brazília föl ajánlotta, hogy kávét szállít lemet országnak ipari cikkek ellenében,és azt az üzletet áruban számolják el,nem pedig pénzben. Természetes,hegy ez nehézkessé ^eszi a nemzetközi feigáimat,3 mai kényszerhelyzetben azonban az ilyen üzlet mó~ mindig jobb, mint ha megáll a kereskedelmi tevékenység és az iru hiába hever "a raktárakban. • A magyar valuta kérdésének a másik-megoldása az volna, hogy a kivitelt lehetőleg fokozzák.Elsősorban a mezőgazdasági cikkek kivitele jöhet Bzámitá; bs. A kivitt aruert ugyanis külföldi valutát kapunk cserébe ás ezzel azután fedez mi tudjuk azokat a nyersanyagbevásárlásokat, amelyek az egyes ipa rágok működésén, a biztositisira szükségesek. Igy kapcsolódik össze a mezőgazdaság és az ipar erdeke, /unt tudjuk,a korminy el is kr tárózta,hogy minden eszközzel még áldozatok aran is,íorsziiozza 0 magyar mezőgazdasági áruk kivitelit .momentán ezen •: téren nem kedvező a helyzet,mert pl.Ausztriában, melyik egyik legnagyobb felvevő piacunk,-?, z osztrák pénz árfolyama igen nagy ingadozásoknak van kitéve,ami a kiviteli üzlet -irkáikulnciojat fölöttébb megnehezíti .De általában mindenütt korláté ?•• za,k az államok a devizoiorgslmat ós ezen a téren még szigorúbb rendszabályokat léptetnek életbe,mint aminek Magyarországon vannak. El lehet képzelni ,hogy milye-melyen gyökereznek r baj ok, hogy most már nemcsak az rns#i font íng-dozikThenem • dollár is,amely .pedig aranyalapén áll, szintén apróbb ingadoziseknak volt kitéve, .^pénzpiaci nehézségek,amint latjuk,nagyon közeli összefüggésben vannak a gazdasági tevékenység egyéb agaival ás bónitcleg hatnak a gazdasági élet menetére.Ezertprobil Magyarország |s többek között, ahhoz a megoldási módhoz folyamodni,hogy a behczr-tali üzleteit az áruhitelezés segítségé/el oldja meg,a közvetlen pénzfizetee kiküszöbölésével. • „ Mezőgazdasági kivitelünk azenban nemcsak a vilutagazdálkodás szempontjából íontos,hanem azért is,mort a-be földi fogyasztást a mai nehéz viszonyok kózott scmmiesetrc sem tudjuk fokozni annyira,hogy termelésünket a belföldi piacon -idhatnok el .Szükség ,van 2 külföldi piacok biztosítására, nehogy az áru meggyűljék 3 raktárakban es meg jobban lenyomja az árnivót.Ha az eladás folytonossiga biztosítva van,azáltal a termeles folytonosságát is biztosítjuk. /Folyt.köv./ <l LY
