Hetikiadás, 1931. január-december
1931-10-06 / 40 [1517]
Heti kiadás, 4. oldal " Egy-két égető kérdésről " folytatása. S hogy ne lehessen - különösen az ingóságokat,- lelki ismerő tlen árverési hiénák prédájává tenni. Ez elvégre hitelezőknek sem érdekük, s nyilvánvalóan ugy,az adósra, mint a hitelezőre kedvezőbb . z a megfldás,amely inkább számol -z árverések kitolásával,de nem engedi az árverés ala kerülő vagyon elkótyavetyélését. Csak vázlatosan emlite" tem meg a két legfőbb probieme kört. üaeggy őzödé som. hogy ennek megoldása nem késhetik és nem is késik soká.A minden baj rákfenéjét képező gazdasági világkrizis tekintetében pedig hitem és reményem van arra, hogy az jgész münelt világ megmozdulása a > tűrhetetlen áll apótoknak véget fog vetni. Egyébként is erazdesagi elszigeteltségünknek „megszüntetése külügyi politikáimak t '• /. immár tengelyévé vált ós reme lhetőleg röy J désen meg is valósul. Ennek a kérdésnek részleteiről azonban a nyilvánosság el;' mép- nem szabad ny 11etknznunk. El szí getel tségünknek„megszüntetése MQfifaQaga mAÁ .. azt h varv.q vart val tozast.mel yet mar az el mnl t nyár el --ijea, > hittünk bfir.OV •iW'ü: ni. s amelynek elmaradása csupán a világkrizis ujabb kimely ülése ben leli magyarázatát. Fejünket elvesziteni tehát nem szabad,mert amiui wjanthetotl* nül elpusztulunk! Népszövetségi vizsgalat, A magyar kormány, mint is maré te s, a mult hónapban a nemzetek, szövetségéhez fordult azzal a kéréssel, hogy pénzügyi és gp.zce.sagi helyzetet szakértőkkel vizsgáltassa meg és ennek alapján foglal jon állást egy Magyaro.r» szagnak nyújtandó nagyobb, hosszu-iejáratú kölcsön ügyében. - " Ezt a kérést, mint tudjuk, költség 1 .; veté sünk "helyzet e tette szúk ségessé. A gazdasági világválság hullámainak Magyarországra történt ^betörése folytán minden termelési ág jövedelme lényegesen megcsappant'és ennek következtében nem tudott eleget tenni adófizetési kötelezet tsé|enek.' Az a 200 millió pengőt meghaladó adótartozás, amely behajthatatlanná vált, okozta elsősorban azt, hogy a költségvetésben deficit állott elö, a deficit eltüntetésének feltétlenül szükséges'volta hozta azután magával a mindnyájunkat érintő kényszerű intézke déseket. Tőlünk független külső okok idézték elő főkép a mai helyzetet es a gyökeres orvosiért sem tudjuk macink végrehajtani, hanem szükségünk van a Külföld segítségére. Azzal ugyanis nem érünk el eredményt, ha a költség-vetésnek csak a kiadási oldalát szállítjuk le, •hanem a bevitelek emelésére is kell törekedni. Ebez pedig arra van szükség, hogy a gazdasági élet minden aga olyan helyzetbe jusson, hogy az államháztartás normális viteléhez minden nagyobb megerőltetés nélkül hozzá tudjon járulni. V*-,^ m M jelentősége a hitelkérdésnek. Hitel nélkül nem boldogul egyik üzle oi vállalkozás sem, már pedig az államház'artást is ugy foghatjuk fel, mint kis es nagy részvényesekből alló hatalmas szövetkezetet. Ennek a hatalmas szövetkezetnek peoig hitelre, tőkére van szüksége abból a célból.hogy a kölceönkanott tőkével olyan termelési folyamatot indítson meg, amelynek várható jövedelmei szükségtelenné teszik a tisztviselői fizetések lesz állitásából és egyes adónemek kényszerű emeléséből eredő bevételeket. , Ilyen eredményt pedig csak hosszúlejáratú köles öntől várhatunk. A rövie -lejáratú kölcsönök radikális segítséget nem nyújtanak és mint Németország példája is mutatja, hirtelen visszavonásuk e legnagyobb zavarokat idézik elő.' Hosszúlejáratú kölcsönre van tehát szükségünk és ennek felvételéhez kell a Népszövetség hozzájárulása. Mivel pedig minden köles önt igénylőnek megvizsgálják a fizetőképességét, azért tartózkoonek most nálunk a Népszövetség kiküldöttei, hogy Magyarország gazdasági helyzetét tanulmányozzák. Ennek a vizsgála trak az eredményétől nem kell tartanunk. A magyar gazeasági élet alapjai egészségesek és ha a termelőmunkát sikerül megfelelő értékesítési lehetőségek közé juttatni, a normális állapotok maguktól • eiyre fognak állani. Most elsősorban az szükséges, hogy a tőkeerős államok segítséget nyújtsanak az átmeneti nehézségek leküzdésére és ez nemcsak a mi érdekünk, hanem az övék is. Ka már nem élhetnek az . államok elszigetelve egymástól és ha.az egyiknek súlyos a helyzete, annak Káros kihatásait'más ok is érzik. Ezt minden komoly államfér i tudja és ezért is bizunk abban, hogy a nemzetek együttműködése velünk szemloan is meg fog-nyilvánulni. 1 C^L
