Hetikiadás, 1931. január-december
1931-01-20 / 3 [1517]
Felelos ^"esztaVég és kiadóhivatal: A márkázása ós a ke re sk edel em ORSZÁGOS LEVÉLTÁR BUDAPEST, VIII.. DÉRY-UTCA 11 --------------- X , w>0 T.i.fon : jázaet 325-68 jrtc: Krúdy F ere no V. ÉVF. iz cll—i márkázásról szóló törvény eoike 1-pontosabbaknak^ abban az újjászervező munkában,amelynek a Középpontjában a mjtr u.ezőgazüaság és a jua^yór -azó_ez aságot ardeklő jogintézmények kérdése állp. Í.» yar fölÜ termékei legtóöu^vont tkozásban felette allénak a szomszédos jllcmoknak,sőt talá: az egész 2urop~ oen. elvény einek is., a, jarországon terem a viló^ legjobb búzája; sajnos,nem minden iit/yar búza ilyen. Liin^cnütt *zt halljuk,ho_y a i:,a c r ysr gyümölcs j zesabhgjob b kell eme^abJi minden ŰÚB ország gyümölcs énéi. . A bécsi kar fckeaLlmi es ipar -amara jelentése *zt irja a magyar vagómarháról.hopy «nn-k hus.. jobb.izletesebb minden mas vagoallct husanal.Ugyanez az előnyös felfogás a nehezebb,hízott sertésekre ,a magyar btromfira, ós általában azokra a fogyasztási cikkekre nézve is,amely eket üurópc; uj y fogyasztási irányai hoztak elotérbe.icrt ho-> a fof ^asztás divatja is változott, az kétségtelen, hiszen a gabonc. túlzott mértéü fogyasztásával szemben a gyümölcs- es zöldsó^nemüek fogyasztása , a vág;am.,rh~ húsának fogytsztásával szemben pedig a baromfi fogyasztása lépett eletéébe. \z . :in,it jelent,hogy nekünk ol^ an orgenizatórtktta cselekedetekre ós olyan jogi intézmények beállítására kell toraketoünk,hogy a termelő szervezetten fellépvB , a maga érvényesülési lehetősó&eit a lenetp legjobb mértékben ki tudja használni. A m.^ar £>-zda és kereskedő 3 monarchia keretébán minden termeiven/et piacra vihette es minden termeivénye előnyösen volt aladhe?tó.Ameddig túlságos goncbt Ü szelekcióra fordítani nem kellett,addig a gazdasági kérdések egyszerűek voltak.Egészen más szituáció következett abKn a percben,. amikor ? a békekötés után , a magyar kereskedő és gazda ki volt téve a nemzetközi piacon egy erős ,minőségi fokban is rcf finált verseny ne k t cnire nemcsak, hogy nem volt előkészülve ,de a köizfelfogásból annak ismerete is hiányzott f A nemzetközi piacon e^y nagyarányú minőségi ós megbízhatósági verseny keletkezetú.Ha.^ ~z áru elismert minőségében megfelal a nemzetközi piucon .2 fogyasztás igény einek,akkor ez a következő esztendőkben állanaóan keresletre is t.lál ás a termelőt abba a helyzetbe hozza,hogy termelését biztos alapokra fektetheti.A ma r ,bizh-tóság " ' abban áll,hogyha e termelő a kereskedőnek, kora&kedelóm pedig a fogyasztónak árut szállít,JZ áru teljesen megfeleljen anruk,amit a vevő a minta szerint ,vagy a minőségi wdatok alapján, az illető arurol t,rt. iz me^bizn-tas,; i verseny, és ez.n ny\r szik sok olyan más kérdés is ? maly a magyar mezőgazdaság érvónyesülésévtl függ össze. Mart hv a fogyasztó közönség megszokott egy árut. ós aboan a meggyőzőoesben veszi állandóan ,hogy az egy bizonyos megszokott mi nő ségaeáa megfelel; hu a vásárlásoknak ezekben a sorozataiban bekövetkezik az, hogy a tisztességes kereskedelem mellett befurakodik olyan kéz,mely lelkiismeretlensógből .de talán tudatlanságból minpségben ós belértékben nem azt az árut szállítja, akárcsak £gy, esetben is,amelyet szállítania kellett volna,akkor Í következő időkben erről <. pL cról az ü z ámx leszorul és többé semminemű bizalmat nem élvez. Amikor tehát ellenőrzésről gondoskodik az állam ,ckkor nemcsak a termelőt vedi,h. nem a tisztességes kereskedelmet is,Az,ho ' v . z illető áru a tökéletes bizalmtt élvezi, rnnyit jeient ,hogy a vevő bizilmatlanságból származó, sokszor költséges ellenőrzést feleslegessé is tfcezi.vagyis a felesleges kockáz;.t :z áru forgalmából kikapcsoltatik.A kereskedelem felkutatja a piacokat ,es tudatja a termelővel azt,hogy milyen minőségűnek kell lennie annak az árunak,amely a konkunencia szerint a nemzetközi piacon,vagy bent, az ország belterületén is a legelőnyösebben értékesíthető. A termelő ._ztán tudni fogja,hogy >a termelésnek milyen irányai azok ,amely irányokon keresztül a mezőgazdaság állandóan rentábilis és felfelé fejlődő vonalat mutathat. AGüorú olósn~k _ szabályozása is igen jelentékeny eszköze az aruk elterjedésének. Végezetül rámutatok még arra,hogy igen fontos a piaci hirszolg áXJL, kérdése is.M , mikor a nemzetközi piacon érvényesülni okaró államokvalóságos expqrt-diploiiúciát t-rt-.nak fenn,akkor a nirszol jálat az egyik legfontosabb tényezője a piacon való érvényedülósnek.
