Hetikiadás, 1931. január-december

1931-07-07 / 27 [1517]

K. aukció Anyestfogó. II. rész. Néhány nap alatt mindenki megszerette az öreg Dani bá-t^aki "alul" megmaradt erdőkorülőnek ós oeak a zekéjére felhúzott köpenyeg árulta el,hogy beállt a fiatalok közé katonának.Szakaszba nem osztottak be, hanem a zászlóaljtörzsnél kapott zsoldot és élelmet.Legtöbbször az én fedezékemben húzódott meg.Minden járőrben és vállalkozásban részt vett.Ugy ismerte a he­gyet meg az erdőt, mint a tenyerét.Sohasem volt nyugta.Naponta eljárt port tyázni.Engem is hivott, de nem mentem. Tudom, hogy a doktor ur a vókonyfüttyü széltől fél, nem.a musz­kától.Hát majd ezen is segitünk. - Hogyan? ­- Nyestprómmel istállóm, - Nyestprémmel? ' - Csakis. Ma hajnalban láttam a nyomát.Itt a ,harmadik század vonala előtt a^rótakadály alatt. Líár a helyét is kinéztem,ahová a fogót teszem. Nyes: 1 * lesz elég bőven. áót napig furt-faragott az utászok iedezókében ós mielőtt elin­dult volna vele, megmutatta a furfangos kis kalitkát. - Hát csak azért hoztam ide,hogy lesz nyest is. A fenyves titokzatosan zümmögött és a csillagos égről fehér áb­rázattal bámult le a hold a drótakaáállyal beszegett havas tisztásra.^Hetek óta csendesen éldegéltünk és ha véletlenül elsült valahol egy puska,még hátul a hadosztályparancsnokság is meghallotta és azonnal érdeklődött, hogy ki meri megzavarni ezt a menybél1 nyugalmat? Dani bá reerc-e] rosszkedvűen, dörmögve krrogtatott be a fedezékembe, * . Mi baj? - érdeklődLem. - A suly egye meg a tolvaj muszkájátí Hát nem ellopták reggelre a kalitkát!? De elbánok velükj instálom. Lég az éjjel visszahozom tőiükT Éjfél után kél a hold, addig megjárom az utat könnyen.' - Hát honnan tucl'ja, hogy a muszka vitte el? - A nyomról. Járőr botorkált a drótunk előtt. Aznap nem is beszéltünk többet a kalitkáról. Béltaibvn meglátogatott bennünket a hadosztályparancsnok. Valakii emlitette neki uan > át. elmondták, milyen nagyszerű löirő, - Hát arra^z emberre én is kíváncsi vagyok. Hol láthatom? Elvezették hozzánk. • * Dani bá, ugyancsak megzavarodott a nagy érdeklődésre. - Megcélozom, behunyom a szememet ós elsütöm - mondta nem kis de­rültséget keltve, amikor céllövósi módszerét tud; kolta a kegyelmes ur. - Eássuk a gyakorlatban - mosolygott a cábornok.- Nézze csak, ott kering három varjú az erdő sarkán. Melyiket akarja lelő-ni? - Amelyikre parancsot kapok. - Akkor a középsőt. Dani bá felemelte a puskát és csak ugy kapásból elsütötte. A középső varjú megakadt egy tölgyfa ag..i között. Nagy csend támadt a viszhangos lövésre. - Legalább 400 lépésről manlicherrel varjut lönü? csóválta a fejét a tábornok, azután kezethyujtotta x szégyenlősen áMogáló öregnek. ­Gratulálok és - büszke vagyok a fajomra Erre már az oreg is felütötte a fejét, balkarjára akasztotta a puskát, kiegyenesedett és lekapta a süvegét. - Hát a mi fejtánkbíl. is lehet valaki ekkor.; nagyja ur? ... Döbbenetes, kinos szótal-nság válaszolt err^ a nemvárt őszinte kérdésre. - Éltesse : z Isten soká kegyelmes uram - folytétta Dani bá áhitatos rajongássfl ós keményen megrázta a tábornok kezét. h Valami szorongatta a torkunkat. Fátyolos szemmel csodáltuk az egy törzsről kisarjadt császári generális ós együgyű székely paraszt ölelkező­S 6 L •• « . Az aznapi ozredparancsban azután többek között olvashatjuk Dani Dániel "önkéntes népfelkelő" szakaszvezetővó törtónt előléptetését is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom