Hetikiadás, 1931. január-december
1931-06-16 / 24 [1517]
_iLÍL Lserlétezés fontos szerepe a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági válságból kivezető utak egyike feltétlenül a termelés kellő megszervezése lenét. Sajnos,a magyar léleknek egyik erős hibája az, hogy nem szereti magát irányításnak alávetni, nem szeroti a közös, esetleg szövetkezet munkát, hanem, ha rosszabb eredményt is ér el, a saját feje után menést többre becsüli az esetleges jobb eredménynél is. A mai mezőgazdasági termelés pedig^megkivanja bizonyos mértekig az irányitést ós a termelés egyöntetűségét. Az egyöntetűség elérése pedig csak ugy történhetik meg, ha a termelés bizonyos előre felállított elvek, meghatározott rendszer szerint történik. Ki kell választununk min d-invidókre a legmegfelelőbb búzát, a legjobb gyümölcsöt, meg kell állapítanunk az illető vidék talaj, ós klímaviszonyainak megfelelően a legjobb termelési módokat, a termelendő növényeket s igy togább. Ez a megállapítás természetszerűleg nem történhetik egy-egy gazda útmutatása alapián, nem lehet a véletlenre,sem bizni a fajták termelését, hanem ki kell kísérletezni.sok tapasztalat alapján meg kell állapi tani azokat a fajtákat, amelyek a,rra a •fcidékro a legjobb mineóegü es legtöbb tarmást adják. Az erre irányuló kísérleteket azonban a gazda, akinek szamtal-ai más gyr korlati fontosságú ,dolga van s amellett nom is lehet annyira kiképezve ilyen kísérletezés elvégzésére, nem fogja tudni elvégezni. Természetes következménye tehát ennek az lesz, hogy ilyen célra külön sz.-.kamboroket kell szerződtetni. Szakember szerződtetését egy nagy, többezor holdas uradalom kibírja, számán, rentábilis lesz, ahogyan már van nazánkban több clyan uradalom ahol,egy-egy segédtisztnek más feladata nincsen, mint az uradalmi kísérletek elvégzése:. Kisebb gazdaságnak azonban termószetosen nem fizeti ki magát egy külön szakember tartása. Erre,valók az úgynevezett kisórletező szövetkezetek, vrgy német nevük magyar forditása szerint kísérleti körzetek. Németországban a kísérletező szövetkezetek már 8 óv óta működnek "Versuchsring" cimon s számuk ma körülbelül meghaladja e. 800-at. Az ilyen kisórletező szövetkezetben több egymáshoz közel fekvő gazdaságsat szövetkezik a gazdaság különleges céljait szolgáló, a jövedelmezőség emelésére irányuló kísérletezés megoldására oly módon, hogy közösen tartanak e célra speciálisan képzett szakembert, az u.n. kisérletvezotőt, közösen szorzik be a szükséges felszerelest és anyagokqt, s a lefolytatott kísérletek eredményeit mindazon taggázdaságok hasznosítják % amelyeknek a kisérlet helyével megegyező t viszonyai ezt lehetővé teszik. A kísérletvezető elsősorban a gazdaságnak talaj ós egyéb viszonyaival foglalkozik, ezek alapján megállapítja a Icgrentábilisabb trágyázás! ős talajmüvelési módokat, kikeresi" a legjobban megfelelő növényfajtákat, megállapítja, hogy mily n uj növények termesztését lehetne a gazdasaghak rentábilisan bevezetni ós igy exact kisérletek alapján meg tud felelni a gazdának minden kérdésére, amelyet az a birtoka felől hozzá intézhet. ±six Ami viszonyaink szerint,a kísérletvezető nagy fontosságú feladata volna a kisebb gazdaságokban a, gazda sági könyvek felfektetóse is, hogy ezáltal a gazda a termelés rentabilitásáról meg tudjon győződni. Természetoson £ kísérletvezető ,csak ugy tud feladatának megfelelni, hogyha összeköttetésben áll a szaklaboratóriumokkal, kísérleti intézményekkel, ahol a szükséges laboratóriumi munka elvégeztetheti a kisérletoi számára, összeköttetésben áll az értékesítés szerveivel is, hogy a kellő konjunktúrát ki tudja a taggazdaságaival használni s igy a terményeinek értékesítését,a lehető legjobb körülmények között tehesse meg.' Németországban ezért a kisórlotoző szövetkezetek magasabb egységekbe , szövetsége, be tömörülnek, hogy ezek a,fennebb emiitett szükségességek a. logjobban kihasznáíftatók legyenek. Magyarországon eddig ilyen kisórletező szövetkezet csak kettő ver . egyik Sopronmegyeben nagy- es középbirtokokkal, a másik pedig Mezőberónyben kisgazdákkal. Magyar viszonyok között egy ilyen szövetkezet körülbelül 4.000 holdat ölelhetne fel kisgazdaságokból s terjedelme 15-20.000 holdig mehetne, ha nagy gazdaságok szövetkezéséről volna szo. A költségei körülbelül holdanként egy pengőt tennének ki. Természetesen,ilyen kisórletező szövetkezetek mogteremtéséhoz elsősorban külön erre a célra, kiképzett szakemberek,, ós pedig okleveles gazdák kellenek,akii' a körzetek vezetését valahol olsaiátitották. Ennek a megoldására, valamint a szövetkezetek, egymásközti összeköttetésének megszorvozősóro alkalmasak lennónok a mezőgazdasági tudományos szerveink, elsősorban a mezőgazdasági egyetemi fakultás, akadémiák, mezőgazdasági kamarai Laboratóriumok, szóval mind maglévő intézmények. Azt hiszem, hogy a termelés ily módon való megszervezéshez értékesités már megindult szervezésevei karöltve igen jó szolgálatot tenne a magyar mezőgazdaságnak. Dr.S.F.
