Hetikiadás, 1931. január-december

1931-05-12 / 19 [1517]

, — a.oldal. /Oroszország az uj kapitalizmus utjain,folyt./ az uj szcvietp*litikának,amely az államkapitalizmus részére szabaddá teszi az utat,miközben a magánvállalkozás utolsó maradványait is mecsemmisiti.A hirtelen visszatérés erdekeben,na nem is a magángazdasághoz, de a kapitalista o-azdasá^i SS^Si^

8

!^^^^}

4

^^^?^ feU «4^a ós ez

P

a látezVCharo^erméeeaesen a Jaeggyengebbeket semmisíti, meg. amalv a tnv^hSkW

0

^

1 számunkb

^

n folytatjuk Basseches cikkének ismertetését,toÚlolke^ mezőgazdasági politikában beállott radikális vál'- % •.

t

Jf

f%dlfr <P t>

:

** * * _?eÍI44ik _a _burgwny_a termel és unk L

_ lat hacrv s of^áí

S

|?

S

Sf Mezőgazdasági Kamarában legutóbb .felvetődött az a gondowá*í^+ es,kereskedők szakemberei, elméleti ós gyakorlati ismerői a burgonyatermelés es értékesítés kérdésének,dolgozzanak ki e-vüttason íontna vezetet arra hogy a burgonyatermelést elmaradottjából\AZL^1 jóf e

S

P- o?sz£r

\T?

v

? jövedelmezővé tegyék. Részletesen megvitatják a fontosába tL^ket g 3 többek kozt .elszólott vitéz lakács Gyula is a Burgonyatermelés! Hivatal vef^f,«?Vi mo^Llla

;

pitotta, hogy alig van még egy olyan-termény, amelynek a termelese az utóbbi evekben annyit fejíődött v»lnt,mint épen •-. burgonyáé. De ez ,tJ2

J

Í?'£

S szukső

S

es is,volt,mert burgonyatermel;sünk a háborús g-zdáíkodás köZt^Zrl ugy ^fnny.sögileg.mint minőségileg /fajta./ erősen leromlott, ezzel szembon • fogyaszt ok,igenyenek erosebb megnövekedése épen • háború utáni + í + ? A

D

t«rmesatlagok aránylag elég magasak és például a nagy gazdasagok termésátlaga. a Burgonya termelési Hivatal becslese szerint minden évben 30-70 százalékkal jobb a val

9

sa-ban,mint ahogy azt a gazdasági tudósítók óvatos ielene üiiclvjii ,)tik. Mdig az aaozas a terménynagyság alapján történt i ezt meg kellene szüntetni,részben azért, hogy a töméseredmények/ jelentést ne adóteffiST-ti^tTkát £

ÖS2lt

£

ák-?

1 S S^dasági felügyelek,h:Íom pontos, megbízható íM&tíS'hiSSS ^tazni^l* ^ Ií29rt

'

fllert ? WszVí?

:0Íő j

° gíZdát , Eel említet te még a Burgonya termel ési Hivatal vezetőié,hogy a háború ^ í ?f

e

,

ü

S bu-'§?.^^ormolesünk a külföldi vetőanyag-bohszatalrr volt alapozva. níí'^Li^Sii', i 0 • i,

a yfJ°S^9, állapi elismerése is az állami vetőburgonya« í£v « S

i

k

??lt a békeévek drága vetogumóbehezatálat kiküszöbölni -ökkfí SikSJ?TT

d

S -L^ínn^

1 to

i

Jeson függetleníteni. Ugyanezekkel az eszkö51

k™lt'L

k

2

Ze

~ i°? , bur^nvafaite szamát _ keveredések elkerülése vL

..tt .. keresletnek megfelelően körülbelül 20-ra csökkenteni és a "f- iták terme*"Ír'J°n

yiJ

*i Korz

^

úkbc sz

oritani. A termelés irányításánál a főszempont' t ^

at

i;Sf

k omelese,a minőség javítása,a fajták számnak •, csökkentése éi Kivitel iejlesztese. -nnvat^r^,! i/t^^l Mezőgazdasági Kamara tovább foglalkozik a helyes burO

oiiya • t,xiíiei^s Koruosenok megeidasava 1, • ,Hagy ő

rzik a jegybankok a

z aranykincset? -v- átvnnHnr-nt+

há

^

U

' a bib

oru után a világ aranykészleteinek nagy ré*hJÍ+ ? i ^,í'^?

ri

' fe'^^P" l°^

tobb ^szaga elszogónyedett.Amerike meggazde^! JÍ

eSutc

r

1 övekben Fr.-noiaorszag is nagy aranykészleteket gyüitöt?,Wv ^^t-^^+'^^^^^r^^Jr^on szert Európa pénzpiacán és e szeganyebb órsfa,. ok hitellitasa az o kényetol-kedvétői függjön. Iranli a országiak im több arariví v,n,mint *ngliarak,Nemetorszagnak és Olaszországnak együttvéve.J* franci* ;

ranvkeszlet oly nagy, hegy ha azt szét osztanák,minden emberre 224 német márka m :

"'ni "orm^Lf^

3

™ ?

r

!í ?

lott GS

^

k l?

0 *árka esett volna mindenkire.Szétoss,..ni természetesen nem lehet az aranyailomanyt,mert szükség van rá t DÓazforeralom fedezete kepén A forgalomban lévő plpirbankok csak addigi.ártják leí érfeküílh

m

ifi

a J^

b3

nk pincéjében ctt őrzik a megfelelő mennyiségi aranyat ízlgí esült Államokon a haboru előtt 86 márka eset! volna mindenkire az arSnykésflotuol,ma ioi mar ka, tehát itt as a duplájára emelkedett a mennyis ép. Annál casszabb ™it o

n

^v

raut3t

f

a-Í

+

° tjbbi ourópai,államok adatai. így pl.Németországban 64 márka volt a haboru előtt az arany fejkvóta,ma pedio- c«ak 36 m-rk .eigliaban pedig 99 márkáról 66-ra csökkent a kvóta.,, legnagyobb ^r»nvoÍPca méomindig Lonclonnak van,itt adják-veszik a világ minden tájáról érkező ^nymda&t tömböket.Franciaország is itt szerzi be a maga aranykészletét.AolytVköv./