Hetikiadás, 1931. január-december

1931-01-13 / 2 [1517]

A béke szelleme és a háború veszedelme. 1931.január 13. . Az ünnepek után elgondolkodunk afölött,hogy a karácsonyi "békesség és szeretet" hangulata alkalmából milyen hagy a felbuzdulás .z iránt,hogy ^való­ságos békét kellene már egyszer teremteni a világon. Annyit még soha a bekéről ós a béke áldásairól nem ^beszéltek a civilizált emberiség történetében,mint mostanában,a nagy háború lezajlása után. üi^yik lefegyverzési konferencia,követi a másikat,a n ö gy államfórfiak minden országoól összeülnek tanácskozni, beket prédikál minden ?pró és nagy politikus, közben pedig az történik,hogy a le­győzött államok, t lefegyverezték, a győzők egy-egy ócska hajót el süly esztettek, közben tiz ujat építettek és vasszigorral vigyáznak arra,hogy e legyőzött és lefegyverzett, államok megmaradjanak a lefegyverzett állapotban. A versaillesi,valamint a trianoni szerződések aláirása után a le­f yőzött államok irásos jegyzéket nyujtootak át a győző^llamoknaki^többek ózott sz 3^esült Államoknak is, amelyben hangsúlyozzák,hogy oZ o lefegyverez­tetósük legyen példaadás a többi állam számára is és hogy általános legyen a lefegyverzés ,necsak egyoldalú. Persze, ennek semmi foganatja nem volt.Az egész vonalon nemcsak a fegyverkezés folyik változatlanul és megállás nélkül, hanem a gyűlölködés, az ingysóg,a més^k ellen való történelmi multu acsarkodás, a •-.'. ^kizsarolt és elrabolt területek megtartására való törekvés,az igazságtalanságok állandósításának megpecsételése. A fe^yverkezósre azért van szüksóg,hogy az elkövetett jtoasc 2 - különösen r^yarorszaggal szemben­fenn lehessen tartani ós csak arra irányul,hogy egyik-másik még nagyobb koncot biztosítson magának a jövőre nézve,mint amekkorát sikerült neki kizsarolni az osztozkodásnál. ^igazságtalanságokat. Iíp,usy feszülnek a M&brurr,mintTfi-Í előtt készültek, noha békét és szeretetet prédikálnak mindenütt ás nemzetközi bíróságokat állítanak fel döntőbírónak.Nemz etek Ligáját szerveztek ós paktumokat irt alá ötven egynéhány állam,hogy s háborút kiküszöbölik mint nemzetközi orvoslatot a Kellogg-egyez­mény értelmében. A szerbek közben egymást uszítják Olaszprszág elleni háborúra,a franciák ott áll nak a szerbek hata mögött és szítják az oljszok elleni gyűlöle­tet,raig^z oroszok csak az alkalmat várják,hogy a románokat elintézhessóF Besszarábia miatt egyszersmindenkorra és a lengyel-orosz,lengyel-német kérdés is állandóan nyugtalanítja a világot. 1 öéke ós szeretet ünnepe nem sok vigasztalást nyújtott ilyen viszonyok között és nem minden kijelentés olyan igaz, mint dmilyennek látszik. A földmivelésu^vi kormány terve aa eorvs^as buzatermftl éaről. ayer János miniszter legutóbb szakertekezletre hivta össze a buza­termelő gazdák,a malomipar és a sütőipar képviselőit.Ezen az értekezleten tárgyal­ták meg a gyakorlati intézkedéseket annak a célnak az érdekében.hogy az ország mi­nél nagyobb egyöntetű buzafcermókeket a lehető legkiválóbb minőségben termelhessen és juttathasson el a belföldi és külföldi piacokra.A miniszter bevezető beszédében nyomatékosan tiltakozott az ellen az állítás ellen,mintha a magyar buza minőséfee elromlott volna. Jz évben a buza a hőség miatt gyorsan beért.I)J nemcsak nálunk,ha­nen^más búzatermő országokban is,emiatt azután mindenütt kisebb volt a siker tártai m és a siker minősége mint rendesen. De a tárolás ideje alatt a sikértartalom ás minőség fejlődött és gyarapodott és a még meglévő buzak minősége most is telje­sen megfelelő. Bejelentették ezután,hogy a földmivelósügyi Lomjaiw a végzett ter­melési es buzafjjta összehasonlító kísérletek ós minőségi vizsgálatok alapián kö­zölheti, hogy az eoységes búzatermelés megvalósításának megvan a lehetősege.A kormány,számítva a gazdaközönség buzgó ós szakavatott közreműködésére,keresztül is fogja vinni az egységes búzatermelést és pedig a régi magyar búzából minőségre es mennyiségre egyaránt kitenyésztett nemesitett buzá&ol. A ;;ori.ány j^v^s^ata sze­rint a három országrészben külön-külön e^y-o^y körzetből kell kiindulnia az egy­séges buza termelésének. A javaslat szerint o-8 év alatt lehetne elérni a kitűzött feladatot. Ezután bemutatta a gyakorlati kivitelnek a különböző lehetősé­geit^ vázolták,hogy az egyes megoldások mennyibe kerülnének? í felszólalók hangoz tat tak,hogy a költségeket a nagy cel érdekébenelő kell .... teremteni .majd a sütőiparosok ós a mezőgazdasági kamarák kiküldöttei jelentették ki hozzájárulásukat a tervhez.Az Orszá : os Fezőgazdsági Kamara ugyanebben a tárgyban több napra terjedő ankocot kezdett r^eg,amelyen^az egyes részletkérdéseket alaposan megbeszelik és kü­lünüsen az egyes búzatermelési szakértőknek a véleményeit kívánjak tisztázni. Ha ebben is kialakult az egységes álláspont,hozzáfognak a nagy terv keresztül v i te"l 'bo* * - -

Next

/
Oldalképek
Tartalom