Hetikiadás, 1931. január-december

1931-04-21 / 16 [1517]

Az uj köztársaság. ORSZA^-SLEVÉLTÁR 16.1931.április 21. —.-1 Az európai monarchiák száma ismét kevesbedott. Az egyik legrégibb királyság összeomlott és Spanyolország elindult azon az uton, amelyen nehéz megállani. Alfonz király,elhagyta országit, hogy kül­földön várja be népe akaratának megnyilatkozását a júniusi választásokon, A végső lökést a most lefolyt közsógtanácsi válasz­tások adták meg. A bajok eredete azonban sokkal messzebbre nyúlik vissza. Már több évtizede elégedetlen a spanyol nép egy része vezetőivel. A szeren­csétlenül végződött spanyol-amerikai háboru ? ez évszázad küszöbén, Spanyolországot megfosztotta valamikor óriási gyarmatbirodalmának utolsó maradványai tol, a ^ülep-szigetektől ós Kubatói s azóta a gazdasági hanyatlás egyre,nagyobb méreteket öltött, A világháborúba"való beavatko­zást Alfonz király személyes akarata megakadályozta, de a marokkói hábo­rú kudarca még igy is fokozta a bajokat, wyolc évvel ezelőtt Primo de Javé­ra megkísérelte rendbehozni az országot, mint katona látszólag rendet is tereintettde a gazdasági bajokat orvosolni nem tudta ós nem alkotta meg a haladás által megkövetelt reformokat. Fasiszta rendszer alapján indult, de arról megfeledkezett, hogy a rendcsinálást a megfelelő reformok és gaz­dasági tervek életbeléptetésének kell követnie. ,Az ő bukása után a nyílt elégedetlenség kitörése már csak rövid idő kérdése volt. A köztársasági államformára való átmenet,eddig nagyobb zökkenő nélkül ment végbe. Kétséges azonban,hogy a # szocialistákból és a radikális polgári pártokból alakult uj kormmy kezében tudja-e tartani a hatalmat ós nem fogják-e azt az anarchisták, a kommunisták magukhoz ragadni. A világtörténelem tanúsága szerint az ujabbkori forradalmak mindig polgá­ri megmozdulásokkal kezdődtek, de a szervezetlen polgárság kezebői sokszor kisiklott a vezetés és azt a csőcselék, az utca népe koritette magához. Korunkból jellemző példa erre az orosz cári birodalom megdőlése, a magyar­országi őszirózsás forradalom és kevésen múlott, hogy Németország is hasonló képet,nem mutatott a világháború után. Az egyik nagy angol világ­lop Kor ens ki-érához nasonlitje. a Zamora-kormányt és könnyen lehetséges, hogy ez a hasonlat találó lesz. A moszkvai pénz már akcióba lépett, a szovjet élénk propagandát fejt ki, hogy "világmegváltó" tanainak uj hiveket szerezzen az általa fogékonynak gondolt spanyol nép körében.,Lar jönnek a,hirek, hogy kommunisták igyekeznek minél élesebben szembeállítani egymással az egyes társadalmi osztályokat, főleg a népet a katonasággal, hogy azután ők jussanak uralomhoz, lerombolva a polgári társadalom berendezését. Növeli B helyzet súlyosságát az is, hogy a katalánok és baszkok elsz kadási moz­galma részekre tagolódással fenyegeti az eddig egységes országot. Lind-,, 'ezek a jelenségek arra mutatnak, hogy a spanyol forradalom még csak első fejezeténél tart ós félő, hogy még ujabb fejezetek következnek. Fődig Európa, sőt mondhatjuk az egész világ, helyzete azt követeli, hogy spenyol földön állandósuljon a teljes rend,a teljcs,konszolidáció. i. világ gazdasági életében fellepett válságot csak fokozná a, spanyol fórra dalomnak baloldali, szélsőségek felé v r ló eltolódásé.. Az ipari és mezőgazdasági termelést,egyaránt sújtó bajok kiküszöbölésére most megindult nemzetközi megmozdulást nem nélkülözheti Spanyolország közreműködését ás ennek az akciónak sikerét veszélyeztetne a spanyol helyzet elmérgesedése. A müveit világ feszült érdeklődéssel tekint a spanyolországi események felé es azt kívánja a spanyol nemzetnek, hogy minden nagyobb,megrázkódtatás nélkül rnndezze be állami életét, korszerű reformok alkotásával, a józan politika követelményeinek megfelelően.

Next

/
Oldalképek
Tartalom