Hetikiadás, 1931. január-december
1931-01-13 / 2 [1517]
FARSANG, Ic> télvíz idején hosazu évszázadok óta Európaszerte folyik a mulatozás ós dihom-d^jiűm. Alifí ak-d olyan emberi akinek ne lenne legalábbegy vidám éjszakája, amikor elfelejti az élet ezer buját-jonj**!* 2nnck a nulatozásnafc .. gyökerei majdnem háromezer évre nyúlnak vissza a régi rómr- i világba, ami kor az úgynevezett Sza túrnál ia-unne^en a régi^urak megajándékozták hűséges szólóikat es az arra érdemeseket felszabadították a rabság keserű jármából. t A kereszténység elterjedése lassanként kiszorította ezt a "pogány szokást és csak a rómaiak egyenes utódai,a mai olaszok őrizték meg az emléfe -. . A középkor véve felé évről-évre nagyobb pompával kezdték megülni a Carneval, a bálotí éd jókedv gondtalan "hercegének" ünnepét. T 'ulönösen Velence és Illanó jeleskedett a f arsangolásban jmivel pedig Velence volt akkor is az idegenek ás utazgatok találkozási helye, az egész világba szétvitték a karnevál ozásnapy farsangolás szokásait. Hozzánk is eljutott a híre,a gazdagabbak házatáján be is fészkelte magát, de a nép lelkétől távolmaradt, mert idegenek hozták / el hozzánk ós a nagy tömeg a háborúskodások ós török harcok miatt amúgy se ért volna ra a^igadozásra. Fianem a magyar földesurak, talán a római Szo&urnáliák halvány emlélíének hatása alatt farsang utolsó varárnapián,vagy húshagyó kedden a saját költségükön mindig megvendégelték alkalmazottjaikat. Borról, ételről és zenészekről gondoskodtak és maguk is mindig megjelentek családjukkal együtt ezen az UQ? nevezett "farsangkiadáson". If agyar országon a farsang mindig családi ünnep volt. A szegényebb nemesek ós polgárok sohasem csináltak belőle zajos és nyilvános dáridózást. A török háborúk végével,az ország felszabadítása után változás következett. A ránkszabaditott külföldi katonaság ós az idetelepített idegenek,val-jmint a magyarság összemelegitósére a hatóságok kezdték megh :o-« s itani a katonai bálokat,melyek a majgyar lélektől olyan távol állottak jho^ kötéllel nem lőhetett jobb közönséggel megtölteni a bál termeit. 1ajdnem száz esztendeig tartott- az az állapot,mig végre a magyar nemesség is kénytelen volt engedni az osztrák katonai nyomásnak és tessék-lássék látogatni kezdte a "kincstári mulatságokat. ^sak természetes hogy ezek a bálok, ez a farsangi mulatozás minden porcikájában idegen volt. Fagyar zenész - pedig akkor már voltak cigányaink is - magyar tánc és .beszéd nélkül folytak le a vigadozások. A tizen-* kilencedik szizad-elei én,körülbelül most száz éve történt meg grof Szécheny Istvánnal, a legnagyobb magyarral az az érdekes eset,hogy a pesti előkel ős cg;'.: karneválján a sok idegen tanatói megriadva kutatott olyan fiatalok és zenészek után ? akik tudnak magyar táncot is és csak egyetlenegy mfjut: Orczv István bárót talált,aki el tudta járni a hevésmegyei juhászok táncát, ami csaknem teljesen azonos a ma ismert csárdással. i£z a juhász-tánc indította el a magyar táncot a magyar előkelőségek hires báljain. Azóta hol előre tört,hol hátra szorult a magyar tanc es zene a magyarországi farsangi mulatságokon.Kost - fájdalom - megint olyan időket elünk, hogy a mai álarcos és jelmezes bálokon az elején meg ejfel után sir magyar tancnótát a íigány,vagy a zenekarok hegedűje, máskor pedig csupa idegen, a magyar lélekkel és vérmérséklettel ellenkező "számokat" cdnak elo, A farsang tehát - legalább is a városokban - sohasem tudott teljesen átalakulni magyarrá.
