Hetikiadás, 1930. január-december

1930-03-04 / 9 [1516]

y.sz.iyóü.március 4, H o t i k 1 a a a s. ' 'JS^^SSS^Í - ' " l.cldal. Régi nemzeti hibánk, melynek gyökere népünk hosszú elnyomásának keserves idejéből származik, hogy mi mindig többre tartjuk azt, ami nem magyar, arai idegenből került hozzánk. Sokan vannak ugyanolyanok is, r akik azt mondják, ^hogy ennek az idegentiszteletnek a magyarság lovagias érzése és udvariassága az igazi oka, mert vendégnek tekint mindenkit es aszerint is bánik vele. Gsak az a szomorú, hogy ennek a belénk gyökerezett felfogásnak mi isszuk meg a levét, mert magyar értékeket szőrit háttérbe. A közelmúltban történt egy ilyen jellegzetes eset. Ügyes üzletemberek nagy és hosszú dobverós után elhoztak hozzánk.egy amerikai operaónekesnőt, akinek egy-egy estére 2500 dollárt adtak volna. Valóságos szinházi láz szállta meg a tehetősebb embereket ,• hogy szemtől-szembe láthassák és hallhassák azt az éneklő csodát,akit gramofonlemezekrői már annyiszor megcsodáltak és szeretnek. Nagy-nagy kiábrándulás lett az első este eredménye. Az udvarias és idegenimádo budapesti közönség nem talált keresve sem alkalmat arra, hogy tapsolhasson a vendégnek. Világraszóló szinházi botrány lett a hires és dédelgetett idegen sorsa. Az volt az általá.nos vélemény., hogy ilyen hanggal ma. gyar színpadra senkit se eresztenének és „az amerikai asszony, aki fölött bizony már elballagott az idő, csak fia,tal korából származó gramof onlomozoinok köszönheti, hogy megjelenhetett a budapesti közönség előtt. •"

v . , A

r

magyar közönséget nem lehet becsapni. Nemcsak ösztönösen erzi, hanem általános műveltsége alapján első pillanatra meg tudja különböztetni az igazi művészetet, a maradandó értéket a vásári holmitól. Ennek pedig az az oka, ,hogy a világot járó igazi művészek tekintélyes része tőlünk indult el dicsőséges / útjára, itt látta meg a napvilágot, magyar erő, magyar levegő fejlesztette ós csiszolta, ki

t tehetséget /A külföldi világvárosok dédelgetett énekesei, festői, szobrászai, fineszei, iroi ós mérnökei.között lipton -nyomon akadunk magyarokra. Ezért nem volna szabad annyira tömjéneznünk az idegent és nem. volna szabad annyi bizalmat előlegezni mindennek, ami külföldről jön, így vagyunk mi nemcsak a művészettel, hanem sok minden egyéb vonatkozásban is, Busásan megfizetjük az idegenből importált holmit és ugyanakkor veszni hagyjuk ugyanezen a téren kitermelt kitűnő hazai értékeinket. Mozgalmas lesz a sportév. • Még alig,engedett a tél keménysége,még csipős szól verdesi arcunkba a havas esőt, a fák- rügyei még nem duzzadnál:, máris megindult az élet a sporttelepeken, A magyar ifjúság - hála a gondos ós kitartó vezetőknek - végre átlátja, hogy mit köszönhet a sportnak ás alig várja azt az idot. amikor szabadon hódolhat testet-lelket nemesítő kedves szórakozásának. \ 'Az utóbbi években állandóan emelkedett a sportolók szama,de ekkora megmozdulásról és ennyi készülődésről még nem hallottunk. Eddig ugyanis inkább csak a budapestiek mutatták az utat & többinek, most azonban az egyetemi ós főiskolás városok példájára ott is pezsegni kezd a sportolót ,ahol a múltban csak elvétye láthattunk valamit ós a közönség egy része azzal sem törődött,legfeljebo szanokozoan mosolygott rajta. Ma mar (Simultak ezek a szomorú idők. A magyar sport katonáinak világraszólö sikerei,hazai ós külföldi győzeiméi megtörték a közönyösséget ós a rajongó ifjúság magára talált. Tuaia.hogy minden győzelem nemcsak egyéni dicsőséget jelent,hanem agyonsanyargatott hazánk hirot,nevet es becsületet öregbiti. Ott van Fiimor-sz^ •• • esdte. A v.:.:—

1- -okon kis nemzetet atlétái tették n-ggyá, megbecsültté. Nélkülük annyit s,un ' roiuk a világ,mint például a lappokról, - . ,. . . ,Igy vagyunk jórészt' mi is.Vivóink,vizipólóink,birkózóink, ökölvívóink,labdarugóink,evezőseink, es Bárány István df.versenyei olyan becsületet es elismerést szereztek a magvar névnek,hogy az újságolvasó és rádiót hallgató Világ ma már minden versenyen keresi a mi fiainkat.Mivel pedig a legjobb aoletak mindig az ismeretlen tömegből kerülnek ki,csak örülünk,ha látjuk a fiatalok megmozdulását,mert nem kell attól félnünk.hogy ha kiöregednek a maiak, nem lesz molto pótlásuk.Ne felejtsük ol,hogy a sport nemzeti ügy.Minél több az ország- sportolója,annál több az edzett,egységes magyar, %y *