Hetikiadás, 1930. január-december

1930-02-18 / 7 [1516]

A mai magyar no hivatása. • Hogy' mi a magyar nő hivatása ma? Jlrre röviden lehet azzal válaszolni, hogy "töltse be zúgolódás nélkül,lehetőségig tökéletesen azt a helyet, ahova a 3ors állitotta. Lehetne azonban hasábokat irm róla,részletesen foglalkozva a különböző esetekkel. Vegyük először az asszonyokat, ük tehetik a legtöbbet,reájuk var a legmagasztosabb munka,ha meg akarnak" felelni a feni emiitett feladatnak. Elosqrban is igazi hitvesnek és anyának kell lenniök,mert az asszony akkor tehet legtöbbetia,ha megértve és felfogva hivatását,mind énben sogitő társa a férfinak. k férfinak ma fokozott erővel kell küzdeni a megélhetésért. A

; tudományok emberét,a közélet terén működő férfit elvonja a mindennapi szükséglet megszervzésóvel járó munka attól,.hogy a tudományos közérdeknek időt szentelhessen. Pedig soha nagyobb szükség nem volt arra,hogy minden ember tegyen valamit,az ország,a magyar kultúra érdekében. Mindent,ami tudásától,tehetségétől , ós idejéből telik. Es a mai magyar nőnek törekednie kell arra,hogy az erre való időt megszerezze a férfi számara. Sok esetben csak redukálni kell igényeit, hogy ezek kiélégitéso ne hajszolja a férfit robotmunkába,hanem azt a kevés időt, ami^ivatalan kívül rendelkezésére áll,szentelhesse valamely közérdekű vagy művészi munkának. Vannak a középosztályban asszonyok,akik vállvetve dolgoznak a férfival,hogy megkíméljók kis családjukat a nélkülözéstől. Sok esetben az asszony maga is hivatalba jár,hogy; segítsen az ura vállára nehezedő terheken. Ezeknél nom lehet az igények leszállításáról beszélni,mert lemondtak már mindenről^ es hősiesen,panasz nélkül viselik sorsukat. Örülnek,ha egy pár cipőre,vagy ruhára valót tudnak megtakarítani. Ezek a legtöbb esetben betöltötték hivatásukat. Mint egy nagy gépezet parányi részecskéi.pontosan elvégezték a reájuk bízott munkát. De,sajnos,sok esetben jár a nő ott is hivatalba,ahol az ezzel elérendő cel csak az,hogy többet költh.sson toalett/re,szórakozásokra és a házat,esetleg a gyerek nevelését rábízza a cselédre. Ebben az esetben nagyon elítélendő a nő önálló keresete,mert ha egy asszony lelkiismeretesen meg akar felelni hitvesi es anya szerepének, ez a Kettős hivatás minden időjét igénybe veszi. Maga a gyermeknevelés olyan feladat,hogy egyedül ez leköti idejének legnagyobb reszet.Sajnos,sok anyát nom tart vissza a szórakozásoktól az a tudat,hogy ezalatt gyermeke cseléd,vagy más idegen kesére van bízva. Pedig "a ma- " a gyermeknevelés torén is többet kivan. Nemcsak iol kell nevelni a gyormokot,hanem ki kell fejleszteni benne a magyar faiszeretetet. Nem nemzetközi jó nevelést kell adni,hanem már kicsiny korában fel kell ébreszteni^bonne a magyar érzést..a rajongást mindenért,ami magyar, kz utánunk jöno generáció csak ugy felelhet meg a hozzá fűzött reményéknek,ha izzig-vérig magyar l^sz! Mom őseink hibáival,honom erényeivel. Ha hazájáért rajongó fanatikus magyar lesz. , . . Most térjünk át azokra a nőkre,akik nem élvezhetik majd a családi tűzhely boldog meleget,sem azt a megnyugtató érzést,hogy van egy erős támasz mollettük,aki megvédi okot az élet viszontagságaiban. Mert nagyon sokan vonnak es lesznek,akiktol a sors mostohasága ezt megtagadta. A háború utáni évek természetes következménye,hogy a nők egy részének egyedül kell felvenni a harcot a letért való küzdelemben és a holyottTnogy folosóg és anya lehetne,hivatalban őrli le fiatalságát,életét. , , Tulaj donképen ezeknek kell leginkább elmondanunk ,hog; tölsók bo,.zugolodas nélkül

? lehetőségig tökéletesen azt a helyet, ahova a sors állitotta őket. Bár rctootmunká;juk után nem Párja majd őket a derűs,családi tűzhely, ahol szeretet után vágyódó lelkük megpihenhetne,mégis némi elégtételtkópon álljon előttük az a tudat,hogy lelkiismeretes munkájukkal hasznára lohötnek ennek a mi szerencsétlen,koldus országunknak. Es ha tőlük sokat meg is vont a sors mostohasága,bízzanak abban,hogy munkájukkal egy jobb,boldogabb jövőnek készítik meg az alapját,az eljövendő Magymagy--rorszagnak. r\