Hetikiadás, 1930. január-december
1930-12-23 / 51 [1516]
Vámháboru; K. szekció Magyarország társadalmi^pénzügyi és gazdasági talpraállásának egyenes következménye az,hogy ellenségei nem tudnak ebbe a megváltozott helyzF' be belenyugodni,hanem mindenképen iparkodnak ennek az uj helyzetnek aláaknazására,Alig,hogy eszméletre "tért a megcsonkitottságában vőgsó pusztulásra ítélt magyar föld szörnyű vérveszteségei után,ellenségei egy percre sem hagynak nyugtot és' alkalmat alkalomra halmozva iparkodna 1 : a legérzékenyebb részeit sújtva,visszarántani * . a világháború utáni letargiába. Ha a politikában érzelmekkel számolni lehetne,felmerülne a kérdés, hogy épen"a trianoni szörnyű igazságtalanság szerzőinek nem lenne-e az a feladatuk.hogy enyhítsék a nagy veszteség súlyát és elviselhetőbbé tegyék a magyarokat ért veszteségeket. Fem az volna-e feladatuk t hogy elfogadtassák velünk az uj,rendszer százszor megátkozott intézkedéseit. Érzelmekkel azonban ezen a téren számolni nem lehet,hanem csakis a reális tények beszélnek, Ellenségeink állandóan a legmerevebben szembehelyezkednek velünk és állandóan törésre viszik a dolgot. A népek közötti kölcsönös egyet értés, az általános törekvés, a megértés és gazdasági jóiét elérésére újból csődöt mondott. Visszaérkeztünk oda,ahonnan kiindultunk: a vámháboruhoz. Milyen nagy Utat tettünk meg és mennyire nem változott a világ. A világháború előestéjén } a hatalmas nagy monarchia érdekeiben súlyosan sértve , vámháborut kezdett a kis Szerbiával és az a világ minden hatalmasságát.sőt az alvilági erőket is-mozgósítva,eddig még nem ismert veszedelmet zúdított a müveit emberiségre. Most,amikor mindent túléltünk és a Népszövetség szellemében meg-" érttették velünk,hogy ilyen igazságtalanság a népek között többé elő.nem fordulhat,mikor megnyu r ásra és erőgyűjtésre van szükségünk, mikor a világ népein nagy gazdasági válságok hullamai csapkodnak keresztül,akkor Csehország egyszerűen hátatfordit nekünk és Prágába kiküldött tárgyaló bizottságunkkal szóba sem állva>vámháborut indít ellenünk; A vámháb ru oka a magyar bnza.* A csehek,akiknek búzatermelésük alig van } akárhonnan inkább szereznek búzát,csak tőlünk nem. Meg akarják fordítani a természet rendjét és nem akarnak búzát engedni a magyar Alföldről a Fel vidékre. Pedig ipari te-ren áraikkal eláraszt inak minket .A ^seh szövet, porcellán,üveg és játékáru és ezer más áru elárasztja a magyar piacot és ezzel-szemben nem-akarják. tőlünk elfogadni a mindennapi kenyerükhöz való búzát.A gyülölködésnek } az engesztelne tetlenségnek micsoda feneketlen mélysége nyílik meg előttünk, Hiszen"Ha elvettek tőlünk mindent,legalább fogadnák el tőlünk azt a-darab kenyeret,ami nálunk terem és ami nekik ás mindennapi szükségletük. A cseh , kormánynak ez a legújabb sakkhuzása ailjjosan érinti a magyar gazdasági o_etet ^ végső-.eredményé ben azonbai nem más, mint a Felvidék népe ellen elkövetett merénylet. A helyzetet azért még sem . foghatjuk fel' tragikusnak, mert a csehekkel szemben mindenre el voltunic készülve. Azok, akik egészen Szobig előre merték tolni határvonalukat,azoktól^kiméletességet és tapintatosságot senki sem várhat. A határvonalak megállapítása óta is számtalan ürügyet kerestek az ellenünk való felkerekeaésre. "Most vámháborut kezdtek,hogy ezzel gánssot vessenek és megtorolják a kelet európai gazdasági államokkal kezdett tárgyalásaink esetleges komoly,erkölcsi és gazdasági hatását. A magyar közvélemény látott már ennél nagyobb jelentőségű eseményeket 'is és bizonyos áldozatok árán tul teheti meg át ezen is .Nem az a végső célunk,hogy épen Csehországgal jóviszonyban legyünk. Ha a Népszövetség szelleme lehetővé teszi est az indokolatlan és felháborító vámháborut, mi elviseljük ezt is,mint ahegy elviseltünk mást is, ennél sokkal súlyosabb eseményeket is. Azonban Benes. a csehek küiügyminisztere.ezekután már végérvényesen elvesztette azt a jogát,hógy a Népszövetség ülésén a népek kölcsönös megértésének jelszavát eml gesse.amit saját mód alapján, ennyire meggyaláztak a yémháboru megnyitásával.