Hetikiadás, 1930. január-december

1930-12-16 / 50 [1516]

A középiskolák államsegélye. . , , * - - - ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Irta: Dr. Miday Gfy ula .Kwekció irsz.gyül. képviselő. Közvéleményünk, a trianoni béke után, közéo-és felsőfokú tanintéz­ményeinket túlméretezetteknek találta ós özeknek a mereteknek a lefaragását sürgette. Ebből a közhangulatból fakadt ezután egy mozgalom,amely a közepis­kclak egy részének polgári iskolákká való lefokozasát követelte, továbbá, tulnyomolag mezőgazdasági népességű városok gimnáziumait középfokú mezőgazda­sági iskolákká kivánja volna átszerveztetni. Köztudomású,hogy az Országos Közoktatásügyi Tanács javaslattal t is járult a kultuszminiszter elé, amelyben körülbelül 17 ilyen középiskola átala­kítását jelölte meg Kívánatosnak és ebből a ,17 iskolából - 'fontosnak tartom, hogy ezt kiemeljem- 16 vidéki iskola volt.Igozán örök dicsősége. a yidók kul­turérzókonok, nem különben a kultuszminiszternek is,hogy annakidején ennek z ötldszorü iskolapasztitásnak ellen állott ós azt egyáltalában végre nem ha j­totta. ,Meggy őzödésem szerint a vidéki kisvárosok csöndje, nyugalma, azután erkölcsi órtöTombon, ,do fizikai értelemben is vett tiszta levegője, nem külön­ben a jó magyar y nóp^ólotóbo belegvökerozett magyar miliiőjo,, alkalmasabb az ifjúság növelésere ós a tanuló ifjúságnak tanulmányboli elmélyedésére,mint a világvarosok z~ jos környezete, .hol az-ifjú lelkét, idegzetét*érzékeit a külön­féle impressziók, : legvosozdűlmesebb hatások egész tömege-ostromolja és ter­heli , mog. Do különben is rendkívül egészségtelen dolognak találnám, ha Magyar­országnak l^toinor szukkreszcenciája ^csak Budapestről, vagy néhány nagy vi­déki iskolavárosból kerülne, ki, oisztán annál a helyzeti adottságánál íogva hogy a szülők az iskola közelében,mondhatnám, az iskola utcájában laknak es igy módjukban van gyermekeiket taníttatni. Sajnos, ennél az adottságnál fogva a középiskola m_. is, nagyon sok selejtes tanuló előtt kénytelen k .púit megnyitni. De egyébként is a nemzet egyetemes kulturpásichóje , annak homogenitása teszi szükségessé,hogy az ország 1egkülönbözőbb vidékcinek tehetséges "fiai,ezek ?. t dege nerál:. 11: n, ős or o k bejussanak a magyar értelmiség soraiba és ott,mint vérf elfrisoitő tényezők biztosítsák ' magyar intelligencia gyökeres magyarsá­gát, lelki kiegyensúlyozottságát és szellemi frissességét. ,Azt hiszem, ez a megoldás vezette, azok:, t a vidéki városokat,amelyek annakidején, egy; érteimül eg, kos hogy io menő / harcot vívtak a maguk iskoláinak megvédése érdekében ós ugyanez meggondolás vezette, egészen bizonyosan, a kultuszkormányt a kultúra-decentralizáció másik nagy gondolata mellett,ami­kor a pró skriba.lt iskoláknak- egy kettő kivételével- megkegyelmezett^ Ennek a kegyelemnok -zonban, sajnos, ^lagyon,súlyos ára volt egyes iskolákra nézve. Az államhatalom, ugyanis, lét és nemié a kérdését szegezve az is kel-fenntartó mellének, bizony, az iskal-fenntTtási terhek tekintetében, eZeketj sokszor, erejüket meghaladó rész vállalására szorította. Az a megriasztott iskolcfennt tart9, ^zorultáb-n, hogy a. varosnak, sokszor / büszkeséget, szemefény ót, noha száz-kétszáz esztendős Középiskoláját, megvédolmczzo, természetesen minden­féle tehervállalásba hglandó volt" belemianni. Igy jöttek létre aiz autonóm középiskoláknál,r felekezeti középiskoláknál,az államsegélyek tekintetében azok a kirívó aránytalanságok, amelyekre ón most a kultuszminiszter ur figyel­mét fel kivánom hivni. A helyzet az,hogy amig egyes autonóm iskola fenntartási hozzájárulás isimén 87IO-I3-I0-I8, de Legfeljebe 23 %-ot fizetnek, egyes szerencsétlenebb elbánásban részesülő iskolafenntartók viszont 40 %-al köte­lesek az iskolafenntartás terhéhoz hozzájárulni,amihez járulnak még.a dologi kiadások, a nyugdíj terhek, a melyekkel az idei 6 %-os költségv etési^ QC |. u k G ió mellett ez 0 százalékszám- természetesen 1 6 % levonással " jelentékenyen meg­növ ekedett. Az volna, tehát mos t, mi kor a jövő évi államköltségvetós olőmunkát&i latai folynak, tiszteletteljes kérésem a kul tuszminis ztor urhez: tegyse az államsegélyek ügyét a középiskoláknál revízió tárgyává,hogy ezok a kirívó aránytalanságok megszűnjenek és a terhek békobeli mértékhez irány0síttassanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom