Hetikiadás, 1930. január-december

1930-12-16 / 50 [1516]

/:Három szál deszka. Folytatás:/ . . - Kedves kis Veronika, a sors mégis csak kegyes volt hozzám, hogy ezen a szomorú úton éppen magát hozta elém! - Miért 'volna szomorú ez az út? 1 . ,

: - Én most a Golgota útját járom. • . # - Miért? Olyan nehéz az a pár szál deszka? - Ugyan, dehogy! . . .Csak az benne a nehéz, hogy nekem'*kell vinnem. De most már ez is elmúlt...A lelkem terhe egyszerre könnyűvé vált, hogy magával találkoztam, kis Veronika..-. - Itt az elismervény, Zsuzsóka! Amint látja, becsülettel eleget tettem az óhajának.. - Miért nem. jött vissza, amikor hivat tam?. . ..Ilyen szégyen!.. .Mit gondolhattak az ismerősök, ha meglátták magát?! - Pedig nem is eggyel találkoztam!... De már nem érdekel a véleményük...Elég az, hogy a maga kegyetlen kívánsága parancs volt számomra! Szenvedett? - kérdezte júnyosan a leány. - Eleinte nagyon, de később jött valaki,' aki megvigasztalt és letörölte verejtékező homlokom. a^O', Érdekes! Szóval segitsége akadt? - Nem éppen, csak könnyített valaki szörnyű lelki.szenvedé-semen... A bibliai Veronikával találkpztam... - Nó, ne tréfáljon! .... 1 \ - Eszemben sincs!...Becsületszavamra, Veronikával találkoztam! - Kicsoda ez a nő? , - Ma még én sem tudok a nevénél többet, de majd. érdeklődöm utána... A jóságát csak megkell hálálnom.

r - Azt remélem trrűja, hogy a történtek után vége köztünk mindennek? - Hogy értsem ezt? - Mért nem adta. át a deszkákat az embernek

u

akit maga után küldtem? - Hiszen maga_kivánta, hegy vigyem őket! : - En csak próbára akartam tenni!.... ' , -^Akkor rosszul választotta meg az embert hozzá! Különben pedig nagyon téved-! . ...Nem most van vége mindennek, hanem már akkor vége volt, amikor az a lehetetlen kivánság elhagyta ajkát!... Zsuzsó elsápadt megdöbbenésében. - Nem kellék magának?... -•Hogy Őszinte legyek, elment a kedvem ettől a házasságtól! - Es mit fog most csinálni? 1 1 '^•'•

7r

. - Mindenesetre most már óvatosabb leszek, nehogy hasonló csalódás érjen...Kár azért a • könnycseppért, Zsuzsó!...Hát lássa, van úgy néha, hogy csaknem elviselhetetlenül iáj, ha hiúságunk csorbát szenved. Még szerencse, hogy az Ilyen fájdalom nem sokáig szokott tartani. - Nen sirok!... * " - Annál jobb! Akkor fel a fejjel Zsuzsó!...Majd eljön egyszer az igazi, az majd nem fog tudni olyan hamar lemondani, mint én...De ajánlom, hogy ne tegye aztí is ki olyan kegyetlen próbának... Vannak idegek, melyek nem bírnak el mindent! - .*>»-». w«. A leány hirtelen hátat forditott a fiúnak. Nem akarta, hogy az a könnyeiben gyönyörködjék. Csak úgy félvállról kiáltotta a távozó felé- Menjen és keresse meg azt a jótJ..akt a könyörülotestt...azt a' / bibliai Veronikát!... v ,A gúnyos hang most nein bántotta Lacit, inkább felderitette. Mintha lidércnyomástól szabadult volna... Jókedvűen' kiáltotta vissza Zsuzsó felé- Az eszme nem rossz!...Igaza van! Meg fogom keresni Veronikát!...