Hetikiadás, 1930. január-december

1930-12-02 / 48 [1516]

A revízió ugye. Ki nem ismerné ma már azt a vegytani kisérletet, amit az ibskolákban mindenfelé mutogatnak, hogy amikor a különböző anyagok és savak összevegyülnek, zavaros keveréket alkotnak, egyetlen, megrázkodás hatása alatt a keverékek egyes anyagai egymástól elválva kristályosodnak. Az eddig egységes, zavaros anyag megászlik, kétfelé válik, kristályok formájába öltözik. Épen ez a helyzet ma a revízió ügyében is. Egész Európában fennen zug már a revizió szele. Egész Európa másról sem beszél,mint a revízióról. Ami eddig csak titkos vágyakozás volt, ma már elismert valóság, nyilvános tárgyalások anyaga,ami még nem került ugyan a hivatalos tárgyalások asztalára, azonban mindenki tudja, hogy mind a két fél csak a kedvező időpontot várja a kérdés felvetésére. I»Iert itt is, mint minden perben , két fél van. Minden jóakaratú magyarázkodás helyett csak az alkudozás viheti előre az ügyet, AZ egyik fél jogtalanul, a pillanatnyi kedvező helyzet felhasználásával kizsákmányolta a másikat, ezt a zsákmánylást kötelező jogi formába öntötte és most a másik fél csak a kedvező helyzet fordultával várhatja igazságának érvényre jutását. A világháború utáni nagy keveredés után ime tiz esztendő is elmúlt. Azt vettük észre ezalatt,hogy nem is a világháboru,hanem az utána következett összeomlás folyamata keverte fel azokat a szenvedélyeket,az emberi lélekben lakó salakokat, amik elhomályosítva a józan észjárás t,f élre szorítva az értelmes emberek j ózan megítélését,mintegy szennyes áradat elöntötte a müveit világrész kulturtartományait és azok fölé bocsájtotta a pusztító árvizet. A bosszú vandáimüve újra győzedelmeskedett és ezeréves történelmi igazságokat, százados jogrendszereket ugy szórtak sééj jel,mintha csak a szomszédos sarki boltos üzlethelyiségének kibővítéséről lett volna szó. AZ eszmék és igazságok bódult agyvelők tapogatózásai közt remegtek.A legvakmerő'o'b csinytevők, lehetetlen eszmékkel előhozakodva, országhatárokat szabtak meg*. Aztán nem mertek ezekhez hozzányúlni. Először azt akarták elhitetni a világgal,hogy örökbecsű müvet alkottak,a világháború utáni békemű örök időkre szól. Mikor azután .széles látókörű .zseniális embere*, akiknek meg volt az ahhoz szükséges erkölcsi bátorságuk,hogy szembe szálljanak az áradattal,élűkön Mussolinival felvilágosítottak őket arról,hogy a világon semmi sem örökké/tartó és a békeszerződések müve, nem lehet sírbolt,amely népeket eltemet, hanem csak a fennálló helyzet ideiglenes szabályozása, akkor az úgynevezett győztes államok közvéleménye ezen megütődött és gondolkozni kezdett. Ma már mindenki tudja,hogy Európában másról nem beszélnek, mint a revízióról.A győztes államokban és a legyzözött államokban egyformán arról vitatkoznak,hogy a revizió időpontja mikor érkezik el. Mert a revizió, ma már mindenki tudja, elkerülhetetlen. De mennyi időre volt szükség, amig ez kiderült. A nagy és általános keveredésben, amikor még senki sem tudta, hogy mi lesz, mire van szükség, - az eszmék gomo -yában vergődött a revizió eszméje, többé-kevésbbé elnyomott állapotban. Most a vegytani kisérlet során következik a kristályosodás állapota.Európa népei kétfelé válnak: kialakul a reviziót sürgető népek kristályosodott blokkja és ezzel szemben megaarad a maga vegyi képletének minden salakjával a revizió ellenes blokk. Ez a kristályosodási müvelet azonban nem nyilvános,vagy titkos szerződésekben jut ki fej ezésre, hanem a népek természetes öntudatában, világfelfogásában és kormányaik megalakulásának önként adódó folyamatában. 3nnek a blokknak jelentősége pedig annál nagyobb és sikere annál biztosabb, mert nem külső alakban nyilvánul,hanem a népek lelkének mélyében van legyőzhetetlen és mindent átütő ereje.