Hetikiadás, 1930. január-december
1930-11-25 / 47 [1516]
J O D D J O VO . Bethlen István gróf berlini látogitusa alkalmával Brünning.a némi birodalom kancellárja hivatalos felköszöntőjében csak annyit mondott,hogy Magyarország teljes bizalommal nézhet jobb jövő elé. Ezek a szavak nem egyszerűen az udvariasság szavai,mert hiszen haa azok voInának c ezek elmondására lett volna elég idő máskor is,i/Iost azonban egy évtizedes verejtékes munka után,a gazdasági,politikai és társadalmi válságokon keresztül eljutottunk ismét oda,hogy egymás mellé került a világháború köt szövé vetságes nemzete és a nagy nemet birodalom vezető politikusa ebben az ünnepélyes percben Magyarország felé fordulva a jobb jövőre utalt. Ezek a percek azért fontosak,mert Németország szive most mar újra szabadabban dob.og.A rajnavidéki megszállás sziveWacsaró küzdelmei megszűntei: és szertefoszlottak immár azok a francia álmok,amiket ar 61 szőttek,hogy a fegyverek alatt görnyedő rajnanenti nép elveszti hazaszeretót és francia zsoldba felcsapva elszakad Námetországtc . .... w1 Ehelyett amint láttuk,őrjöngő tömegek ünnepeitek a megszállás aioi való felszabadulást és pil.'.anatnyi fennakadás nélkül újra megindult a rajnavidéken a német nemzeti élet érverése. Nagy kiábrándulás volt ez a franciáknak és szövetségeseinek és nagy büszkeség a németeknek.A felszabauitási küzdelem azonban még nem fejeződött be,mert még hátra van a Saar-vidék megtisztitusa. A nagy német nemzeti öntudat fényes diadalt ült a legutóbbi valasa tások során,amely alkalommal a nemzeti pártok óriási sikert arattak. Ebben a hangulatban,ebben a környezetben köszöntötte most Bethlen István grófot,a magyar nemzet képviselőját a német kormány.És ilyen körülmények között hivatalas fogadás formájába! hatványozottabb felfokozott jelentősége van azoknak a s zavaknak, ame ly ek a Magyarországra váró jobb jövőre utalnak. A társadalmi ós gazdasági válságok ingPványán kereszti 1 gázoló magyar politikának sohasem szabod megf eledke znia arról,hogy a' jelen pillanatnyi nehézségek mulóak és előttünk áll,ránk vár és jogosan megillet minket annyi szen védés,nélkülözés,elbukás és ujr° talpraállás után : a jobb jövő. ^agyar jrsz.:.j, no-mzet* wáe i. .o es annak h^yaf erditása. A magyar Tuáományo3 akadémia egyik legutéobi felolvasó ülésén Eellner Frigyes egyetemi tanár bemutatta Csónak-.lagyarország nemzeti jövedelméről szóló tanulmányat.AZ előadó kereken még fél milliárd pengőre teszi az orszgg összes nemzeti jövedelmét.Ebből 2 l/4 milliárd,azaz pontosan a fele esik őstermelőére; azonkivül 32 \ , az iparra, 12 pedig a kereskedelemre és a szállításra esik.^.z őstermelést majdnem teljesen a mezőgazdaság adja,tehát a földmüvelés és az állat tenyésztés. Magában véve ez a kettő 43 ,.,-a a nemzeti jövedelemnek. Csonka-magyarországon Nagymagyarországhoz képest csökkent az őstermelés viszonylagos jelentősége jazelött ugyanis az őstermelés 64 Ji-áVfc tette a nemzeti j övedé lemnek, mos t ped^mint fentebb láttuk,majdnem pontosan a felét.^z ipar a régi 22 ^-iol 37 Mra emelkedett, a nemzeti jövedelemben való részesedés tekintetében .Ez a 37 ,j ugy oszlik meg,hogy abból 28.5 ^ esik a gyáriparra és 8.5 ,J a kézműiparra. Külföldi tartozásaink és követeléseink is befolyásolják a nemzeti jöveilem alakulását.Összesen,mintegy 70 milli ó követelésünk van a külföldön, tartozásaink azonban 200 millió pengőre,rugank„ AZ egy-egy évi külföldi tartozás a teljes nemzeti jövedelemnek csak 4.4 £-a«* békében ez az arány rosszabb volt, mert akkor az évenkénti tartozás 8 ,j-ot tett ki.Ha tekintetbe vesszük,hogy a kamatláb ma kétszer olyan súlyos,mint a háború előtt volt,arra a megállapításra játunk,hogy eladósodásunk jóval csekélyebb, mint azelőtt volt .Pénzügyi szempontból ez az eladósodás mégis kedvezőtlenebb,mint látszik,mert régebben külföld kölcsöneiknek több,mint a fele Ausztriára esett,tehát valutáris szempontból tualjdonképen belföldi kölcsön volt,mig m.st a külföldi tartozások teljes öszszegükben érvényes ülnek .AZ aüóte.hek emelkedését jelzi az a s zám,hogy Csonka. Magyarországon a nemzeti jövedelmének közel egynegyed resszét, veszik igénybe a közszükségietek fedezésére,mig régen ez az arányszám csak]l9 f» volt.AZ adóztatási adatok szerint a lakosságnak körülbelül B <fa rendelkezik ezer pengőnél nagyobb évi jövedelemmel.A nemzeti jövedelem a békebeli jövedelmet alapul véve és Csonka Magyarországot területéhez arányosítva,a háború előtti viszony-okhoz képest 100 millió pengővel gyarapodó tt .A nemzeti jövedelemből 143 millió olvadt bele & nemzeti vagy, nba, a többit a lakosság évről-évre elfogyaszt ja.A háború el-jtt a nemzeti jövedelemnek 12.3 £i szolgált a vagyon gyarapítására, mos t csupán 3.3 ,a-a.ezt azt jelenti,hogy a nemzeti tőke esekélyebb mértékben gyarapszik,mint azelőtt .Ha ezt a gyarapodást elő. .. akarjuk segiteni, takt rékoskodnunk kell.
