Hetikiadás, 1930. január-december
1930-11-18 / 46 [1516]
. OyongQ mentség. A békeszerződések revíziójáért folyó küzdelemben ma mcar annyira jutottunk, hogy a revízió ellenzői mentegetőzni kénytelenek. Mentegetőzésük nagyon i* átlátszó és nagyon is gyenge alapon áll. Legutóbb Tardieu francia miniszterelnök a kamara, ülésén felszólalva állást foglalt a békeszerződések revíziója ellen.áz az állásfoglalás azonban a revizio ellenségeinek többet art ,mint amennyit használni akart. t \ francia miniszterelnök legfőbb erve a békeszerződések revíziója ellen az volt ? hogy a világháború után olyan nagy zűrzavar keletkezett,hogy annak rendbeszuiese Körül nem lehetett mindig a legjobb és legigazságosabb . | megoldásra találni,hanem ahogyan lehetett, jól vagy rosszul rendet kellett^ teremteni , Ily en formán történhetett igazságtalanság is, ezen t az ónban most már segiteni nem lehet,mert akkor újra felborulna, minden rend és visszatérne a nagy zűrzavar. jZ a mentség azonban nem # mentség,hanem beismerés. A leghivatottabb helyről,a békeszerződések revíziójának legfőbb ellenzőjének szájából hangzott el ezúttal a beismerés,hogy csakis sízért kell ,ragaszkodni a békeszerző* dések fen tartásához,mert ha ezen a téren változás történne, akkor visszatérne a világháború utáni zűrzavar. Fölvethetnó'k ezzel szemben azt a kérdést,hogy hat akkor ugyan mire szolgál az utóbbi évtized során létrejött mindenféle megegyezés, szerződ és, ami vei a népek kötelezték magukat,hogy cz egymás között felmerülő ellentétek megoldásába . különös rendszabályokat léptetnek életbe. : ire való volt akkor az a nagy f enhéjázás,amivel dicsekedtek a háborúról,mint jogos eszközből való lemondás okmányának aláírásakor.! "ire vdó / akkor a leszerelés körül most is folyó genfi huzavona. I ire való a választott és döntőbírósági szerződések rendszere,aminek minden nép alávetette magát. LÜre valóka békeszerződések ismeretes záradékai. Végül mire való maga a Népszövetség,amelynek alapokmánya bizonyos esetekben lehetőséget, nyújt az alkalmazhatatlanná vált szerződések békés revíziójára. iar pedig a (fcriskörnyék: békeszerződések már az első pillanatban alkalmazhatatlanná valtak. A békeszerződéseknek a kisebbségekre vonatkozó rendelkezései még ma sincs ene^végrehajtva és igy alkalmazhat a tlcnságuk bebizonyult az utóbbi hosszú és szenvedésekkel teljes évtized alatt. Mindenütt uj,értelmes es igazságos megoldásra van szükség és ez elől nincs kibúvó,nem lehet elzárkózni .Az uj területekkel-tulhalmozott utódállamok mai napig sem voltak képesek ui kereteikbe bei lleszkedni .Hiány zik ehhez minden hivatottságuk.ellenkezik ezzel kulturális f okuk,történelmi mult juk,földrajzi helyzetük és ^gazdaságii állapotuk. A keleti népeknél volt egyidőben tulságos ai jellemző mértékben kifejlődve az a / kapzsi gondolkodásmóö,hogy az áruért,avagy a végzett szolgálatért a megszolgált összeg/nek százszorosát,vagy ezerszeresét kérik. Mikor aztán ezen a túlságos merészségen felháborodott utas el akarta kergetni a követelőt, akkor ez egyszerre megelégedett a követelt összeg nevetségesen kisebb töredékével, azt mondván: ".Uram, kérni szabad, megadni nem muszáj". .Jz a keleti politika érvényesült,ugy latszik,a béketárgyalások körül is azzal a különbséggel,hogy itt nem kergettek el a merész követelőket, hanem azok.akiknek kezébe népek es világrészek sorsa volt letéve,fáradtan 'é* a zűrzavartól megriadtan minden kérelmező kívánságát nyomban teljesítették csak hogy végre szűnjék meg körülöttük a lárma. , ^z a politika azonban nem politika. És ennek beismerése semmit sem hasznai a békeszerződések f entartásához való makacs ragaszkodás ügyének .mert az események már túlhaladták és az emberi belátásnak és igazságosságnak *egre is diadalmaskodnia kell. A franci; miniszterelnök beismerése nagy szolgálatot tett a revízió ügyének és önmagában véve már az is mértföldkövet jelent a revízió utján,hogy a bókerevizió ügyét hivatalosan ós nyilvánosan tárgyalták a francia parlamentben, diz. na mást nem is,annyit bizonyosan jelent,hogy más oldalról óriási előrehaladás törtónt ezen a téren ós ez nyugtalanságot keltett az ellenkező oldalon. 'i áem is csoda,hiszen az egyik angol előkelő hetilap most már teljes nyíltsággal ezeket irja: " A békeszerződések sérthetetlenségének dogmája ellenkezik a józan ésszel és a történelem tanításával .A bókerevizió különben is el kerül he te tl en."
