Hetikiadás, 1930. január-december

1930-11-18 / 46 [1516]

/•ti. boletta árának emelése stb.folyt./ • ' > Végül még ázt a kérdést kell tisztázni,miért határozta!'. hirtelenében e kérdésben s miért nem várták meg,háltfia'valami jövedelemforrás megnyii . s akkor-nem kel 1 ilyen eszközhöz nyúlni,amely hátrányokat ie rejt magában és a gazdákban bizonyos ellenkezést vált ki a háború-alatti ellenőrzés emlékeképen, a döntés azért volt sürgős,mert most még rendelkezésre áll az 5 •3.5 millió métermázsa gabona, ame lynek a forgalmát meg lehet terhelni-Ez ?>. mennyiség azonban mindgg' fogy s mindig kevesebb lesz az. eshetőség".hogy a segit séghez szükséges összeget elő lehet ter emt eni .Már pedig nem lehetet len, hogy a gabonapiacon az irányzat nem javul, meg a közel jövő ben, hiszen ázekbátt a-:iapokáxi is, amikor ez a döntés megszületet t, csökkenőben- voltak* az árak ugy a külföldi tőzsdéken,mint a belföldi gabonapiacokon. Minél álaoscny ab b ': az árak,annál égetőbb a segités,nem' mulaeszth attak tehát el azt az alkalmat, ami még rendelkezésre állt. _ a részleteket még nem dolgozták ki,ezeket a kormányra bízták," amely rövidesen törvényjavaslatot készit ez ügybe n* Ekkor; tűnik majd ki,hogy egyéb felmerült kérdés ek ;t, mint például a boletta ár megosztását a bérbeadó v és a bérlő között ez alkalomból meg lehet-e oldani a bo letta-áremeléssei kapcsolatban. *»**mW-. Miből telik a szovjetnek propagandára.1 A világ minden .részén vannak kommunista mozgolódás ok,melyek a jelenlegi polgári berendezkedést akarják f elborítani. Az sem titok,hogy ezeknek a törekvéseknek a háta mögött az orosz szovjet áll, mely nem kiméi pénzt és íiradságot, ha forradalma.vitásról van szó. Minden kommuna sta szervezkedés szála.'. Moszkvába vezetnek, ahonnan gurulnak a megszámlálhatatlan aranyak az agitátorok zsebébe« y Soká érthetetlen volt, hogy honnan szerzi a szovjet azt a rengeteg pénzt, amit megbízottai valósággal két kézzel szórnak világszerte. AZ . M különös, hogy bent az országban majdnem éhen halnak .az emberek ezre:.., otthon nincs senkinek sem pénze, külföldön pedig úsznak a Jólétben a szovjet emberéi. A legutóbbi időben erről a titokzatosságaól is leiiulictt a fátyol. A népbiztosoknak azért yan pénzük, fölöslegesen, mert kiuzsorázzák a mánkát Efalunk is., külföldön is a nyolc,vagy hat órás munkaidő a munkaave ze tőié vesszőparipája ? amit a kommunistáktól tanultak .Ezzel szemb, n a jelenlegi Oroszországba! a bolse-4 viki paradicsomban nem nyolc, még kevésbé hat, hanem 14 órát köteles dolgozni minden munkás. De ne gondoljuk, hogy ezzel a hosszú munkaidővel többet keres a szegéfty munkás. Van olyan bolseviki törvény,' amely elrendeli,- hogy senkinek .sem lehet a havi jövedelme több havi 500 rubelnél. Aki ennél valami módon többet szed össze, elveszik tőle adó fejében. Kern ismernek könyörületet<. A munkád mindent jegyre vásárolhat. Ha - kivételes esetekben - keres havi 4-500 rubelt, még megmarad 150-200 rubelje, amit nem tudott elkölteni, de bankba sem teheti, mert nincs bank. Magával nem viheti a papirospánzt, hanem - jobb h.i.jján - megveszd az egyetlen szovje trészvény t, ame ly a vörös hadsereg és propaganda céljait szolgálja. ; Ez az a pénz, amit szórnak idegenben.- Könnyen jut hozzá a szovjet, mert maga szabja meg a munkát, a bért és a közszükségleti cikkek árát, azután meg még külön keress a munkáson, mert szegény Jfeje kénytelen megvenni az ú a propaganda részvényt é.s igy egész kereoetét a szovjetre áldozza. Száznegyven millió lakosa van Oroszoiv.z-gnak. Magántulajdon nincs ."minden az államé. -Elképzelhet jük, micsoda mérhetetlen vi gyon halmozódott fel a szovjet pénztárában, amikor a munkások verejtékén kétszeres haszna van a világ legnagyobb "nagytőkéjének'', egyúttal legkegyetlenebb uzsorásának.