Hetikiadás, 1930. január-december
1930-11-11 / 45 [1516]
Politika és gazdaság válság:.-. t Irta: vasadi Rulorjh György- országgyűlési képviselő. Aki egy kicsit járatos a vilagtörtónelemberi, annak nem kell magya"rázni, hogy a gazdasági válságok mindig olyan események kisérő jelenségei szoktak lenni , melyek a megszokott, kiclakúit államkereteket s az ezjskkel kapcsolatos rendszeredet felforgatták s egyik helyen u termelést gátolták mesterségesen - hogy ugy mondjam - duzzasztókkal, másutt pedig a fogyasztókat tették koldussá, a felvásárlásra, elfogyasztásra khiteleimé. , .űz elmúlt idők ilyen természetű jelenségei,egyes államok harcvinak, háborúinak lévén következmény ei,szűk tervietekre szoritkozttk. s vi.Iágvonotkozásban befolyást nem, vagy alig gyakorol t/k. ' . , _, c észen más elbírálás alá esik a most fojtogató 0 azdasági válság, mely - mint maga az azt előidéző világháború - a föld Ininden részére kiterjed s kirobbanásait megérzi Jszak- ás jóLmierika ép ugy, mint ^urópa, .Járika .ufistráiáhcz, AZSiához hasonlóan. / , T yorrában forradalmak,, törne mozgalmak járnak, néhol veres harcokat, másutt csak belső politikai mérkőzéseket idézve elő. *1B ezen még csak csodál- x kőzni sem lehet,mert örök emberi törvény, hogy a nélkülöző tömegek sohasem \ filozofálnak, hanem elemi erővel fordulnak a politikai vezetek ellen,.azt hivén,, hogy egyes emberek fólretolása uzonnal sorsuk javulását hozza magával, JÓS érdekes jelenség világtörténelemben,hogy az ilyen megmozdulások sohasem érték el a kivant célt, hogy mindig aleozatul es'tek ezeknek- a mozgalmaknak vezetői, mert Ígéreteiket beváltani nem tudták, a szines álmok,mely ékkel a tömegeket megvadítottak, álmok maradtak csupán. " Gsonkamagyarország is benne van,természeoszerüleg a gazdasági válságban, érthető, hiszen a háború előtti egészséges gazdasági egységet a trianoni bölcsek darabokra törték, iíálunk is bekövetkezett a látszólagos túltermelés a mezőgazdaságban,mivel mesterséges gátakkal megakadályozzák,hogy* az 'eljuthasson a háború-előtti természetes 10; y ásztókhoz. De bekövetkezett a-másik oldalon -»az i pareáj., kereskedelemnél s tisztviselőos'ztálynal - a lerongyol ódás, .' az elszegényedés, & niegc sokként fogy esz tókepessóg s. igy még az sem talál felvevő piacot^amit rendes fogyasztási állapotok mellett idehaza el lehetne fogyasztani. énként \ öv étkezik ebből az állapotból,hogy az örök emberi termé- "• kéknek megfelelően mindenki a bűnbakot keresi s egy cseppet sem lepődök meg azon,hogy az érvény esülésre,hatalomra törők mindig résen álló csapata, tele tüdővel narsonazza a nyomorúságtól elvakult tömegek fülébe: "A mai kormányzati •rendszer a bűnös! lazáról,tékozol s. nem akarja ószrev enni t no|y ti éhezte, ,nól• külöztök,roúj.yosak v-gytok!" i,s a tömeg - évezredek óta mindig egyformán - kész megkövezni az ártatlant-e vállára emelni az uj bálványt, aki pedig^mint minden bálvány, kong az ürességtől! JJz a tömeg itólte . iitiadest, ez gyilkolta meg'Július Caesart, ez tolta félre az útból I'irabeaut,ez lőtte le,Tisza Istvánt s emelte a vállára - hogy csak ez egyet emlitsem - '.'árolyi !íihá£yt. • Ili merné tagadni,hogy nagy bajban vagyunk? Ki merné tagadni,hogy • nyomorúság radata zúdult reánk? vaknak kellene lenni ann-k, oki ezt be nem latna. De azokat is vaksággal verte meg az isten, okik u zt hiszik,hogy ezeknek a bajoknak orvossága uj embereknek a hatalomrajutása. - \ mi megváltónk nem egy uj,károlyi I'ihály ós 'un Bólé lesz,hanam t a kitartás,a tűrni, szenvedni, küzdeni tudás,az csak ~az időpontnak kivárásaés kiküzdése,mikor a világ népei a nyomorúságtól sarkalva rákényszerítik vezetőiket a nemzetek közötti megértés megteremtés erei Dereng az égaljaT A sötétségből, a világchaoszból,a rongyosok pokoli kardalábél kisüvit az egyik győztes nagyhatalom vezető jenek, Müssolinánek hangja:"Reviziét! Reviziet! :>
