Hetikiadás, 1930. január-december

1930-10-28 / 43 [1516]

*^J^wlZ^t- ORSZÍGOSLEVtatB Irta:Dr. Krügor Aladár KszeJcctó ors z.gyül. képviselő. . • í A tanyáknak, a tanyákon lakó másfél millió magyarnak elhagyatóttságán sogitenünk kell. Első sorban a jó utakat sürgetik* Helyes , de legyünk azzal tisztában, hogy pusztán i utakkal nem fogjuk megoldani a tanyakérdést soha. A közigazgatást kell oda kivinni,amint a kezdeményező lépést jzen a téren már megtette Szeged,amikor a tanyai kerületi kapitányságokat felállította. De tovább kell mennünk, a tanyákat önálló községekké kell fejlesztenünk* A kezdeményezés már erre is megvan: a tanyai templomokban,lelkészségekben, különösen pedig a tanyai iskolákban. Ott van a ki jogoccsodési pont. A nép józan érzéke is ramut&tctt arra^ogy oz lohotságos, Bókásvármogyében mindon külön törvényhozási ós'egyéb támogatás nélkül, a' köre.lobbi időkben három önálló, ,uj község létesült a tanyákból es pedig firor ^ndáé ? Dobozmegy or, Csabacsüd. Bokósmögyében 1,500 lelken felüli tanyatelep van még négy , 1000 ós 1500 közti lélekszámú tanyatelep van még öt, 800- 1000 lélekkel további 12 . ugy,hogy ebben a megyében 21 uj község létfeltétele a kellő számú lakossággal adva van, csak hozza kell nyúlni. Meg vannak a központjai s megvan mindegyiknek a lehetősége arra,-^»gy krife jlődiék. Itt azonban két nehézséggel kell megküzdeni. Az egyik az a nyaközségek illetve törvényhatósági városok érthatő érzékenysége ós ellenállása,mert hiszen az anyaközségeknek, a t orv enyh ató sági t város okhak vagyona, jelentékeny részben, .zokon a tanyaterületeken van. Hiába hozzuk fel azt,hogy ezek va- M lamikor önál.6 községek voltak. Debrecen határában is husz vagy harminc ilyen önálló község volt valamikor, a török pusztítás alatt ezek elpusztultak, azután a vátos ezeket a területeket felszívta, lett belőlük legelő, a legelőből tanyatelepül ás . A kérdés magánjogi részo<azonban, ideiglenesen, elválasztható a közjogi kérdéstől. Az a várcs,v..gy község, a saját tulajdonában lévő földeket egyelőre továbbra is megtarthatja. t

Kom félnék móg attól sem,hogy ezeket megváltsuk,mert abban az esetben,ha pénzügyi művelettel nyalunk ezekhet a területekhez, a városok megkapják földjeikért az ellenértéket és ezt sokkal hasznosabb befektetésben tudjIK majd felhasználni, azon felül megszabadulnak egy óriási közigazgatási tehertől,amely a városra hárul. Végül, még egy szempont ra hivem fel ezeknek az ary aküzségeknek és városoknak a figyelmet. Ha körülöttük tanyá.k helyett 20-30 egészséges^ uj község-alakul ,ozok a községek a maguk egész forgalmával, a maguk egész kulturális i, ányóveí, az anyaközség, a törvényhatósági város felé törekszenek! Mit jelenten, például Debrecennek, vagy Szegednek, kulturális nivőja szempontjából.ha ahelyett,hogy oz az óriási határ falusi nívóra sülyeszti a város egy részét, ott virágzó kazsórek fejlődnek, amely ok fcrgclmukkal és minden egy óbb iganyükkal a" város fele törekszenek, ott piacot tálain .komiból a városnak sokkal na-yebb jövedelme lenne. ', Az az iparfejlesztés pedi, ;t na a . a/árakra szaritkó azék,he a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak adjanak megint, államsegély formájában alkalmat arra, hogy titkos tartalékaikat növeljék, hanem oz uj településeken, ui községekben, kialakuló nagyobb városokban támasszuk clá a kisipart, akkor tudunk megindítani egy uj pezsdülő életet. Ne gondoljuk,hogy mindez csak"ábránd. A községrendezéssel , a teleeité sekkel , . községek alakitásával nem hiába-való munkát végzünk,hanem értéit*' ket termelünk. Tessék osak elképzelni, micsoda értékemelkedést fog az jelenteni, ha például, az a telep, axely 15-16 kilométerre van a falutól, ónálló községéé fejlődik és ott kapj:'-,helyben, a közigazgatást, ott tud egyetmast értékesíteni ós egyszerű köves úttal tud közlekedni c volt anyaközseggel. Ezeknek a területeknek értéke megkétszereződik, á termőföldek többet hoznak, .mert terményeik jobban érték, sithetőkkó válnak. Erteket termelünk ezzel a rendezéssel,a tanyát A épnek önálló községgé való szervezésével és ebből z értéktermelésből, ebből az értéktöbbletből bizonyos rés a a munkának technikai lebonyolítására, a költségek fedezetére feltetlenül igónybevehető lesz, «ngy,hogy ...z pénzügyileg is egószon reális üzletnek fog bizonyulni és megindul agy hatalmas munka.