Hetikiadás, 1930. január-december

1930-10-21 / 42 [1516]

A szovjet, es homania. 1930.október 21. Minden ország számol azzal a körülménnyel, hogy Moszklft jelenlegi urai nem válogatósak a világ forradalmositásának elérésében. Az orosz diplomaták egyúttal kommunista ügynökök is,akik a követeket megillető jogok leple alatt végzik az aljas felforgató munkát,de olyan ügyesen dolgoznak ,hogy semmit sem lehet rajuk bizonyítani. A kezük mégis benne • van minden mozgolódásban. Az utóbbi napokban nagy feltűnést keltett a romániai kommunisták lepaplezése és letartóztatása. Ebben a hirtelen nagyra puffadt országban a kormány terrorisztikus hatalma mindig el tudta fojtani az elégedetlenkedők mozgolódását, ugy hogy komolyabb felkelés ki som fejlődhetett. Romániában meg a szociáldemokrácia sem kapott lábra,pedig az európai országokban ez,a párt elég nagy szerepet tölt be. De a szovjet vezérei nem marattak tétlenek. Nekik l'to mániával külön elszámolni valójuk is van:Be3zarchia,az a gazdag tartomány,••mely mindig orész fennhatóság,alá tartozott,lakosainak nagyobb része is orosz anyanyelvű ós csak p világháború után tette rá a kezét Románia. B^r a szovjetet nem nemzeti cél ós sértett önérzet vezeti,móg 8 óm'akar Ja eltűrni annak a kitűnő termőfölddel mcgáldttt résznek elvesztését,azért igen agyafúrtan ugy intézte a propagandát,hogy mogbizottaihoz még a gyanú árnyéka, se, férjem. iagasrongu katénatisztokot ós állami hivatalnokokat voszvotegott mog,akiknek ,meg volt a módjuk rá,hogy fontos ós bizalmas okiratok másolatait,fényképeit juttassák el Moszkvába felhasználás végett. A titok mégis kipattant s g kormány ártalmatlanná tette az összeesküvőket. A romániai kudarc azonban nom szegi kedvét a szovjet-rendszer híveinek.Nokik nem a személy,hanem a cél a fontos és a világ forradalmositásán , amire .most találják a legalkalmasabbnak a helyzetet, továbbra is dolgoznak. A polgári jogok ós a magántulajdon elvének alapján álló rrszágok kormányainak tehát állandóan résen kell 1emuök,mert a világháború után kötött békék világszerte elégedetlenséget ós gazdasági felfordulást okoztak^ napi kerti ér megszerzése egy re hehezebb lesz,az éhes embert pedig könnyen,ellehetszédíteni,ha pénzt és jólétet,ígérnek neki.Az ilyen szűkölködőnek józan eszét elveszi az orosz arany fényének csillogása.A romániai kfr/imunista összeesküvés is azt bizony it ja,hogy az ezer gonddal küzdő Európa ak még a bolseviki veszedéiemmel is számolnia kell. Benes és aasaryk harca a revízió körülw aáasaryk elnök nyilatkozata a magyar revízió dolgában éles fényt vet arra az ellentétre,amely ebben a kérdésben a csehszlovák köztársaság vezető politikusai között fonnál. M_.sa.ryk , .ki a coehszlovak állam igazi megalapítója, tisztában van azzal ,hogy a jelenlegi helyzet nem tartható fenn ós hogy addig nem érezheti m gát biztonságban Csehszlovákia, mig M. gy arországtól elrabolt és számára teljesen értéktelen magyar területek vissza nem kerülnek természetes tulajdonosukhoz,a magyar áll mínoz. Szzol szömben Benes,Miscryk külügyminisztere azt hiszi,hogy Liagyarprszagnak egy talpalatnyi területet sem szabad önként visszaadni ós taktikai niba még csak beszélni is a trianoni határok revíziójáról. A csehszlovák állam; politikai vezetőinek ez az ellentétes felfogása =,z ország egyik legfontosabb kérdésében furcsa .szinte komikus helyzetot teremt.Masaryf e^re-másra nyilatkozik a revízió szükségességéről és Benes mindannyiszok megcáfolja a köztársaság elnök ót.Európa szim: előtt,a fórumon,játszódik le ez a kemédia.Nyilt szinen ütközik össze a csehszlovák köztársaság elnöke és külügyminisztere és ebben az összeütközésben állandóan a köztársaság elnöke marad alul. Magyar szcmpéntból ennek a belső harcnak az a fontossága,hogy Európa magától aasaryktól szerez tudomást arról,hogy a trianoni határok tarth . tatlarok.íáaga Yasaryk is bevallja ,_i*gy színmagyar területekot kaptak a csehek, olyan tőrületeket,amelyekre nekik szükségük nincs és amelyek tehertételt jelentenek számukra.A magyar revíziós mozgalém, pedig biztatást és bátorságot meríthet abból,hogy azt látja: a revízióra való h'jlandoság még a kisantant politikusai körében is megvan.Es minél kétségbeesettebben erősítgeti Benes,hogy a revízió kérdése nem aktuális,annál inkább bizonyítja azt,hogy ezt a kérdést soha,de soha nem lehet .levenni az aktuális külpolitika napirendiéről.