Hetikiadás, 1930. január-december
1930-10-14 / 41 [1516]
Nincs o.rvos.fölösleg. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ' K szekció Irta: ,D r. SLeuor György ny.ál1amtitkár, orsz.gyül. kepvisclő. Jó orvosok, lehetőleg megelégedett orvosok nélkül nom lohot közegészségügyi re formoka t, közogós zségügyi intézmény okot létesíteni. í XVII. század egyik orvosa azt panaszolta,-hogy az államok és orvosok elhanyagolják' egymást. Az állom elhanyagolja az orvost, akkor,amikor a közegészségügyi igazgatásban az orvosnak csak tanácsadói szerepet ad, ellenben a közigazgatásba beleszólást nom enged; elhanyagolja az állam az orvost akkor,, amikor nem biztosit az orvosnak megfelelő fizetést, amelylehetővé tenné neki , hogy gondtalanul élhessen hivatásának. Az orvosok pedig e kitűnő /orvostudós szerint akkor hanyagolják el az államot, amikor csupán a maguk _ erdekeik es nem a közegészségügyi teendők után járnak. Ez a megállapítás, nem vonatkozik a magyar orvosi karra.mort : magyar orvosi kar a maga kiváló szakképzettségével ,fán. (ihatatlan áldozatkészségével igen nagy szol^latok: t tett Magyarország közegészségügyének* ,.' Az orvosi kar jogosult érdekeit fel kell Karolni* Zn,,mint nem orvos, kötelességemnek tartom, hogy felhívjam a kormány figyelmét arra,hogy az orvosi kar válságos helyzetben van.Rendszerint azt mondják, hogy orvostultermalés van, negy ,egyetem *ntia az orvosi kart.Ali oz,de nekem szent meggy őz édesem, hogy az a négy egyetem Nagymagyar országnak neveli az orvosi kart, es ez SE orvosi kar lesz hivatva arra, "hogy az elszakított területek közegészségügyét fölkarolja. Baj az orvosok egyenlőtlen el osztása,városo kba tódulása.1929 végén 7571 *rv#s volt az országban, ebből 3344 esett Budapestre. Egy orvos barátom azt mondotta*.-hogy Budapesten az orvosok egyik részének nincs ideje ebédelni, a másik részének pedig nincs mit ebédelnie. En azt állítom,, hogy, nincs o rv o sf öl ös leg . ha nem orvoshiány van ott, ahol legnagyobb a szegénység, 9 nyomor, ahol leginkább volna szükség orvosokra, ahol a, logkevésbbé tudják az orvosokat fizetni. Ezeken a helyekfen nyúljon a kormány a tanyai, a falusi nép hón,: alá,tegye 1 ehetővé,hogy orvosokat kapjanak. Az orvosok ?z&rt nem tudnak vidéken tartózkodni,mert tula.lacsony az alapfizetésük, csekély jövedelmű praxisuk van, rossz lakásuk, es az orvosi szerszámok a. nedves, falusi orvosi lakásokban megrozsdásodnak . ,A falusi orvos sok helyen nem részesül abban a bánásmódban,amelyben a községi jegyzőt,tanítót, vagy papot részesitik, holott az orvosnak tan a legnagyobb szakképzettsége. Nemrégiben egy orvos nekem a következőket irta: - Ifc már sok ágyrajári) orvos él a f őv árosban .Hányan vannak olyanok, akik a zsebükben ,orvosi oklevéllel ügynökösködnek, irnokoskodnak.Amelyik orvosnak nincs fixuma,annak a megélhetése egyáltalában nincs biztosítva. A magánorvosok 60 %~a nem keres még havonkint 200 pengőt. Az elégedetlenség, a kedvetlenség, itt az orvosi etik:., erkölcs rovásara megy,ami pedig nagy veszélyt rejt magában. Sok helyen, az orvosok, valósággal, vadasznak egy-egy maganbetegre.msrt az általános leszegónyodós közepette szinte fé-' nyüzés szároDaa-megy , az,hogy valaki ? aki nem betegpénztári,-tag r kezeltesse magát.Sajnos,, az orvosi hivatás a piacra került.Hogy kívánjuk meg egy nyomorgó ,orvostól ,hogy teljes szívvel,lélekkel,meggyőződéssel' foglalkozzék a betegével,amikor családjának a holnapi ebédje sincs biztosítva ?
