Hetikiadás, 1930. január-december
1930-09-16 / 37 [1516]
./: "Ezért a legényért..." Folytatás.:/ Ne feledd, hogy te kezdted!... - Rendben vau!,..Ha annak az urnák az én nótám kell, hát jó!...Húzza el;...De ne nekem, hanem neki!...Húzza ezt, hogy: "Ezért a legényért nem-adnék egy-krajcárt..." k sarokasztalnál üld, rokonszenves fiatalember-arca erre a méltatlanságra melyen elpirult. Keze ökölbeszorult az asztal alatt, de ezt persze Magda nem láthatta. A két fiatal no csak annyit figyelhetett'meg, hogy a fiatalember mosolyogva inti le a cigányt, aki erre most már kéretlenül csapott át a "Csak egy kislány"-ba. Az igazi bomba azonban még csak ezután osapott le. ^Valósággal fellélegzettek, amikor a nyitott ajtón'végre belépett a vár, va vart hazai ismerős, szólesre kitárt karral. De óh, borzalom!...A kitárt karok nem Magdáékat üdvözölte, hanem a sarokasztalnál ülo fiatalembert. Az ujonérkezett, hangos üdvözléssel hozjsája sietett. - Szervusz Bandikám!,..Hát te hogy' kerülsz'ide a messzi Somogyországból?... 'Ami ezután következett, az a zavarában majd* elsüllyedő Magda emlékeiben zűrzavaros álomként maradt^meg. Széktologatás, bemutatkozás, a kinos nehézséggel meginduló beszélgetés, nó, meg egy kis szégyenkezés,-reggelig tartó cigányozás... '.'*'• Reggel komoly vallomás hangzott el Bandi részéről: - Magda!...Akar a feleségem lenni?... A leány sokáig maga elé nézott, aztán lassan a fiúra emelte szemét. Alig hallhatóan suttogta: - Hiszen nem is ismer!... *- Hogy én nem ismerem? •- -tört Si Bandiból az eddig elfojtott indulat. Hát nem vette észre, hogy hetek óta nem térek le laba nyomáról, hogy ugy^ • kisérem, mint egy hűséges kutya?!...Nem érezte meg a lelke lelkem közelségét?...- • "' - ^ , "Magda magába roskadt. Kemény, nagy exament tartott szomorú szive melyen, ügy érezte, hogy a mámoros, hiábavaló rajongások mar regen mögötte vannak. Az elszáradt rögökön uj virágok fakadtak. Ugy gondolta, hogy ott künn a pusztán a magányban, a csöndben, egy jó embernek az oldalán maid lassan-lassan begyógyul az o lelki sebe is;..Nem fogja annyira érezni az elet súlyat, mert lesz célja az o életének...Lesz majd, akiért megemberelje magát, ha a lelki gyötrelmek elővennék... •" * , „ . , ' - Mondja, Bandi, -nem lesz baj az én melankoliara hajló, csp-.des termeszetem? So t! I A°ma§ányt, a csöndét mindennél többre becsülöm...Nem leszek igy nagyon unalmas magának?;.. * ; , ' - Ha élni vágyó, vidám leány lenne, el sem ven^m!... " Merőikkor-megölrié az unalom ott a pusztán, ahová csak nagy ritkán téved hozzád íSS eSSt^Ott nincs semmi szórakozás, csak az en notazgatasom veri fel néha a ránknehezedő rémes csendet.... . án ^ S^tSáSft$f Tig t 53>* hajtotta fo 3 a... Most jelent meg Térképészeti Közlöny cimmel a M.kir.Állami Térképészet uj folyóiratának I.kötet 1-2 füzeto a M.kir.Állami Térképészet kiadásában. Az uj f oly ói rat, amelyet az Állami Térképészet igen csinos kötet alakjában 120 oldal torjodolommel bocsátott közre, a m.kir. állami Térképészet hivatalos folyóirata. A Közlöny hivatalos része az Állami Térképészet működéséről t számol be, ar tanulmányok rovata a térképészet tárgykörét, módszerét es törtenelmet ismertető cikkokot közöl. Különleges szakkérdésekkel foglalkozó, #fcagy terjedelmes tanulmányok a Térképészeti Közlöny külön füzetei gyanánt # fognak megjelenni. A folyóirat felelős szerkesztőié Németh Józsof. A folyóirat időnként megjelenő füzetek sorozata, minden füzet három-négy iv torjodolommel, számos térképmelléklettel jelent meg. Egy négy füzetből allé kötet előfizetési ára 8 pengő, iskolák, katonai személy OK es a fotogrammati' ' '•" ' r '' ~ tagjai szamára 6 ponnrő,- ~ -
