Hetikiadás, 1930. január-december
1930-07-01 / 26 [1516]
flftgjriMági karcolatok. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Irta: Úzá^Jfl^ B""Hi jaár.• Kszckció országgyűlési képviselő. A magyar faiból,sajnos, mindig hiányzott az érzék a gazdasági nagy kérdések iránt.Ennek legfőbb oka Ausztriával való közösségünk volt,mert hiszen Aizsztria mindent elkövetett,hogy minket gazdaságilag gyámságba tart* son.másrészt, a kormány, az országgyűlés ós a közvélemény is líözjogi kérdésekkel foglalkozott elsősorban ós ezek mellett a gazdasági kérdések, eltörpültek. Az 1867-es minisztérium bő programmgában csak közjogi kérdésekről volt szó. De nemcsak az Ausztriával való közösségünk m volt.egy étlen oka annak ,hogy a magyar gazdasági élet nem tudott kifejlődni,hibás volt ebben a vezető-társadalom is. Társadalmi előítéletek képezték annak akadályát,hogy \6 családból származó ,vagy ónos es tisztes családi tradíciókra visszatekintő fiatalemberek kenyérkereső pályára jenjének ós,hogy egy T, . ilyen pályán érvényesitsék azt a puritán nemzeti érzést,amelyet a ,szülői otthonban magukba szívtak.Csak kesőbb,amik«r a víz már a szánkig ért,kezdtünk szakítani ozokkol a maradi tradíciókkal.Ha oz a szakítás ezelőtt 50-60 évvel mogoörtént volna. ? akkor Magyarország ma.ugy politikai ,mint gazdasági téren ,do társadalmi struktúrája tekintetében is,jóva ; l előbb volna,mint ahol van.Ma már mindönki érzi ,tudja,h^gy a gazdasági kórdósok.ugy az egyen, mint az állam életében elsőrendű szerepet játszanak.A kényszerű** ség ? az évről-évre sulyosodó gazdasági helyzet érlelte meg bennünk ezt a folismorést., t Kétségtelen,hogy a gazdasági elet terén komoly bajok vannak,amelyeken sogitoni koll,de lőhet is segíteni,mégpedig a gazdasági élet összos ágozitaira kiterjedő céltudatos,gazdasági politikával. Ehhez a gazdasági politikához tartozik az is,- és ón gazdasági életünk tartós és állán- , dó javulását főleg attól várom - hogy más államokkal szoros gazdasági kapcsolatokat létesítsünk . Központi fekvésünk is erre predesztinál bennünket/ és itt van r. Duna,amely a legolcsóbb ós legegyszerűbb összeköttetés Magyar frszág és szomszédai,, a Nyugat ós Kolot kőzett,ós egyenesen arra van hi^t vatva,hogy Közép-Európa közgazdasági életének lüktető ere- legyen. AláhuzomTnogy nem politikai,hanem tisztán gazdasági kapcsolatra gondolok ós ma ,meg azt so mornem mogmendjni ? melyek azok az államok,, amely ékkel uj gazdasági kapcsolatok létesítése kívánatos volna.Erre a kérdésre,minden mas októl eltekintve, már csak azórt se felölhetni,,mert hiszen a háború megindításához, elég egy nemzet akarata ,de,hogy békét kössünk ,ahhoz mindkét félnek egységes akaratára van szükség. Valószinü,hogy ha Magyarország: '; más államokkal szorosabb gazdasáf jf t kapcsolatokat létesítene ,vagy, ha Lalán tagja lenne egy nagyobb gazdaagi egységnek,egy nagyobb gazdasági területnek,akktr nálunk a termeles egyik,másik ágában hátrányok,mutatkoznának. Ez elkerülhetetlen,mert hiszen minden változás a gazdasági életben természetszerű zökkenéssel jár. Ezzel szemben azonban o xport^he tőségeink r megnövekednek, fölöslegeinKet ol tudjuk adni, a munkanélküliség problémája vagy tol jóson mogszünnék,vagy lega* labb nagymértékbon enyhülne; vállalataink,pénzintézetoink működésüket a. mostaninál sokkal nagyobb területre lösznek képesek kiterjeszteni ós remélhetjük azt is,hogy az intelligencia bizonyos ágaiban előálló felesiégőinket, amolyoket itt ,a szük ja tárok között elhelyezni nem tudunk, más országuk- ban megélhetéshez,konyerljcz juttatha ; tiuk. A gazdasági közösség közös óraekoket teremt,az eniL3i7ek sűrűbben órintkoznok egymással,mogis,morik ós megértik egymást és idővel el fog tűnni az a,háborús átmoszfóra,amely olyannyira megnehezíti a népok gazdasági mególhotósét.
