Hetikiadás, 1930. január-december
1930-06-10 / 23 [1516]
Irta: Jr. Heubauer Ferenc ! Kszcka xij .államtitkár, orsz .gyül. kopv. Szilárd meggyőződésem szerint a, ke z teherviselés ,terén ,két irányban is volna Lennivalojanélküljhogy ez az államháztartást érintené,de azadoózo polgárokra nézve nagy Jótéteményekkel járhatna. Ezek közül az egyik az, amit rendesen, a községi háztartás rendezése alatt értenek,de ami azon messze tul terjed ós a megyei törvényhatóságok kérdését is t magában foglalja. A másik pedig,az,hogy ,a közterhek osokAentóséoen oovább kell menni a költségvetés szempitjaból ,mint eddig mentünk és bizonyos deficitek eshetőségét,ós ,vállalni kell akkor,ha rendszabályainkkal a termelés helyzotét oly ,mértékben mozdíthatjuk olő,,hogy annak fe jlődéso ,rév én hamarosan,más réven megtérül az állam részére a tett ongodmény.Es oz vonatkozik bizonyos kiadási tételek beállítására is. A falusi községek háztartásának mai holyzote nagyban hozzájárul a nohóz gazd.isagi viszonyok folytan kiütköző elégedetlenség fokozásahoz azáltal,hogy mindig beszéd tárgya. Mióta a törvényhozás tagja vagyok,ezzel a kérdóssol foglalkozunk és nom oldottuk mog. Tudomjhogy ebben nem,a miniszterek a hibásak,hanom akadály itt az a sok egymást Kerosztoző érv,erdők ós aggály,,amely a kérdés körül összeverődik es amely csak arra jo,hogy minden egészséges ítélőképességet teljoson elhomályosítson. Ezzel osak ogy egészen határozott célt és,bizonyos elvi szempontokat szem olőtt tartó egyéni akarat tud szomboszállani. A pénzügyminiszter erre a föladatra ogyo' nősen predesztinálva volna,mort elméleti tudásával folülemolkedik az apró szempontokon ós irányt szabhat a,reformnak. Az egész magyar vidéki közönség,nevében,különösen a háromezret meghaladó kis,falvak lakossága nevében kérem itt,hogy tegye meg az olhatáf rozó lépést ós vigyo dűlőre,ozt a, kérdést. Ide tartozik az a másik,iffolyton égetőnek mondott, de soha meg nom oldott kérdés is, a közmunkaváltság ügyo . Az ,utüggy ol,fogták egy ,hámba, ós ,ennek a nagy kérdésnek elintézésétől tették függővé,Az utkordés azóta egészen más helyzetbe jutott és véleményem szerint^, ,a jelon idők rohamos változásai nem is alkalmasak ennek a kérdésnek intézményes rendezésére, ellenben a buigért közmunkareformot meg üohot. és meg is koll alkotni. , mert mar,csak gúnyos mosoly az,amivel ezirányu nyilatkozatainkat a közönse, fogadja és méltán. Mindenütt vannak korókkötők és t.-'továzók. Ezek i kórdósok nem olyanok, amelyekben tovább tétovázhatnánk,hanem csolekedtre kell magunkat határozni, miután volt már időnk elég a gondolkozásra. Én még ezelcon tulmcnőleg,más , ily on, könnyítés okot is kerosztülvihetőknek gondolok, n^mcsakx a község^, adóztatással kapcsolatban,hanem bizonyos kedvezmények nyújtását a földadó, forgalmiadó, falusi házadó tor én, valamint az örökösödési és botetilleték toron is,amolyek, mind, együttvéve, nem kellene ,hogy nagy összegokot jelentsenek az állam szempontjából ellenben igen,üdvös natással lennének,az adózó polgárságra és folog a hazai tőkekepzósre,amelynek szompkntját éa mindenkeppen olotórbohely ezondőnek tartom ., Amikor pedig ugy vélekedem,hogy bizonyos kiadási ,tótelek kreálása is lehetséges^?, jelenlogi államháztartási koretek közt,még a megtakarítások rovására is,akkor azokra az anyagi áldozatokra gondolok,amelyek e lsősorban a magyar mezőgazdaság térdekében szükségesek .Amennyi ra osztom azok nézetet,akik .:. kibokrosodott alla.mi akci ók beszüntetését kívánjak, megállapítván bizonyos akciók eredménytelenségét,ami,tulajdonkeppen készteti a közvólcmányt arra az általánosításra,mely mar túlmegy a. helyes mért^ákon^ annyira kész vagy ok,mindont megadni a kormánynak egy jol átgondolt celirae nyos, kevés, de riatásos rendszabályból álló terv keresztülviteléhez,amely kiragadná a,mezőgazdaságot,mai súlyos , helyzetéből és ,, megalapoz ott, nyugodt termelést tenne lehetővé. Z ós mogvai&ósitajidó volna,és pedig Tudomqahogy a kormánynak ez a legfőbb gond&a és elismerésre méltó buzgalomul ragad meg minden gondolatot,melyet nem sikerül ellenérvekkel elgáncsolni *de ezeknek az érveknek és ellenérveknekjavaslatoknak es előte terjesztéseknek tömkelegébon a ráfordított anyagi erő elporladni latszik és az eredmény nem tud átütő erővel érvényesülni.
