Hetikiadás, 1930. január-december

1930-01-21 / 3 [1516]

3.sz.1930,január 21. 4.oldal. A gyufakölcaön utoIsó részletének összegét mezőgazdasági hitel céljaira fordítják. A svéd gyufatröszttel kötött szerződés szerint most fizették be a svédek a Memzeti Bánknál a gyufakclcsün utolsó részletét.amely körülbelül 11 millió dollárt tesz ki, A gyufakölcsön csak földbirtokra adható ki,^ tehát a rendelkezésre álló több,mint 60 millió pengő összeget a mezőgazdaság sürgős hiteligényeinek a kielégítésére fogja forditoni. Ez annál szükségesebb, mert a külföldön még mindig nem lehet zálogleveleket elhelyezni és igy a bankok kénytelenek voltak a hosszúlejáratú mezőgazdasági kölcsönök folyósítását beszüntetni. Mar huzamosabb idő óta folynak a tárgyalások arról,hogy kik részesedjenek ebből az r

rányíag olcsó kölcsönből? A tárgyalások folyamán rámutattok arr. ,hogy a száz holdon aluli kisgazdák sokkal több váltókölcsönt vettek fel,mint a nagyobb birtokosok. V-.lószinünek tartják ezért,hogy a 60 millió pengő nagyobb részét a kisbirtokosok hiteligényoinek kielégítésére fordítjáko Az összeg felhasználásáról akkor intézkednek,mikor Wokerle Sándor pénzügyminiszter Hágából visszatért. Csendes a terménypiac. Az uj esztendőben nem fejlődött ki nagyobb üzleti forgalom a budapesti terménytőzsdén és az áralakulás meglehetősen egyenetlen volt, nagyobb kilengések néMU mult é«r legutolsó napjai óta Chicagóban többször volt tapasztalható áremelkedés különösen búzában, ezt azonban a budapesti tőzsde nem vette át,de egyáltalában az európai piacok sem. Ezt ugy magyarázzák,hogy az európai agrárországok áruját még a régebbi olcsó árfolyamokon akarják felvenni,az áralakulást irányitó nagy importországok,igy pl. Anglia csak miután szükségletüket fedezték,engedik érvényesülni Chicago hatását.^ A magyar búzaexport kilátásai egyébként elég jók,mert Ausztria és Csehország készletei csekélyek és behozatali szükségletük jóval nagyobb,mint amennyi a magyar fölösleg. Legutóbb a 77 kg.-os tiszavidéki búzát 23.70-24.05 pengővel jegyezték métermázsánként,a Budapestig tartó fuvardijat hozzászámítva. A dunántúli árunak 22.30-22.55 pengő volt az ára. A rozs körülbelül 13.60-13.80 pengőt ér Budapesti paritásban. A tengeri ára 12.85-13.00 pengő között mozog. A pénzintézetek nyeresége az elmúlt gazdasági évben. A budapesti nagybankok a legközelebb megkezdik mérlegeik nyilvánosságra hozatalát.. Az eddigi hirok szerint az üzletoredmény általában megfelel a megelőző. 1928-as év eredmény oinek. A gazdasági viszonyok nem engedték meg,hjgy a barkók orősobb mértékben fejlesszék üzleti tevékenységüket. A záloglevelek külföldi elhelyezése nagybbbrószt szünetelt és külföldi hóssZuglójára tu hitelekot sem nggyon lehetett kapni.A fizetésképtelenségek számának emelkedése bizalmi válságot idézett elő és óvatos kihitelezési politikára birta a bankokat. Igy a fővárosi nagybankók nagyjából a tavalyi osztalékokat fogják fizetni. Ezzel ellontétben a vidéki pénzintézetek nagy része tiszta nyereségét fokozni tudta az elmúlt évben. Igen sok pénzintézet, nyereségének emelkedése 30/40 százalékot tesz. De hir szerint vannak olyan intézetek is,amelyek az idén száz százalékkal nagybbb nyereséget fognak kimu tatni,mint a mult esztendőben .A vidéki pénzintézetek legfontosabb üzletköre a rövidiójárata váltókölesönök folyósítása. Ehhez az üzlethez a tőkét a Nemzeti Banktól,vagy ö Pénzintézeti Központtól vjsszles zárni tolás utján kapják ezenkivül a fővárosi nagybankoktól. A vidéki hiteldrágaság volt tehát az oka,hogy a bankok ezt a kedvező eredményt el tudták érni,mert a nyereség ugy állott elő,hogy a vidéki pénzintézet a kapott pénzt jóval magasabb kamat mellett helyezte ki,mint amennyit ő fizetett érte. j